Nemrég lett vége egy rövid kapcsolatomnak. Mással ismerkedett a pasi. Szerintetek tudok, lehet még bízni a férfiakban? Nehéz így bízni bárkiben is. Ezek után. Ráadásul kicsit messze lakott tőlem.

Szerintetek tudok, lehet még így bízni más férfiakban? Párszor már csalódtam, volt már pár kapcsolatom, nem sok, kevés. Ő már az elején is gyanús volt kicsit, volt egy furcsa érzésem vele kapcsolatban. Nektek is vannak megérzéseitek amik igaziak,jók? Előtte lévőkkel is voltak rossz megérzéseim de nem hallgattam rá sajnos. Pl távkapcsolatnál ez még rosszabb. Nem tudom sokszor hogy mit csinál a másik. Szerintetek se a legjobb a távkapcsolat? Vagy ha sok a találkozó akkor egy ideig jó? Ha pl telefonon is keveset tudunk beszélni mert sok a munkája pl akkor nem működik? Van 2 gyerekem akik egyszer nálam egyszer az apjuknál vannak így költözni se nagyon tudok távkapcsolatban. Ha találok valakit és ritkán tudunk találkozni, beszélni akkor érdemes hagyni az egészet? Meg akkor is ha mondjuk ő sem szeretne elköltözni pl a munkája vagy esetleg a családja miatt? Nekem fontos hogy ne egy hónapban 2x találkozzunk a párommal. Így hogy vannak gyerekeim így ráadásul még nehezebb összehozni találkozót.Meg hogy legyen napi szintű kommunikáció. Van aki keveset kommunikál távkapcsolatban? Miért? Most csak az eddigi "tapasztalataimat" írtam. Lehet még bízni a férfiakban? Vannak még megbízható férfiak? És hogy lehet kibírni a "magányt" az egyedül létet távkapcsolatban? Vagy amikor nincs senkim. Olyan nehéz.