Másnak már bejött, hogy úgy keltse föl valaki érdeklődését, hogy féltékennyé tette?

Nem.

Esetleg tini korban, éretlen, és nem túl okos egyéneknél.

Nekem az ilyenre tudod, mi szokott lenni a reakcióm?

Az, hogy akkor legyen mással, ha arra vágyik.

Hagyjuk már a sok idióta "harcolásról" szóló ideológiát! A párkapcsolat nem erről kéne, hogy szóljon, hanem egymás kölcsönös megbecsüléséről. A másik fél döntését meg tiszteletben tartom. Miért? 1. Mert alapvető egy kapcsolatban. 2. Mert ha mást akar, akkor én nem leszek a "ha ló nincs, jó a szamár is" felállásban a szamár. 3. Ha meg csak kamuzik, akkor azért, mert egy kapcsolatot nem hiszem, hogy érdemes lenne hazugságra építeni. Az ilyen játszmázás meg nettó hazugság. 4. Aki meg csak akkor figyel fel rád, ha épp más felé kacsintgatsz... hadd ne mondjam, éretlen, és komoly kapcsolatra alkalmatlan egyén. Az ilyen fog elsőként lelépni, ha már amúgy biztos lenne a dolog.

Volt már rá több példa is, hogy emiatt visszakoztam egy kapcsolatból. Egyszer sem bántam meg.