Nők, nálatok mi a rajtengedély egy pasinak, külső,belső,életkörülmények téren, amikor már adtok neki esélyt?

Külső: tetszik. Semmi konkrétum, tetszett már alacsony, magas, kigyúrt, mackós, gizda, mindenféle arcberendezésű, szem-hajszínű, stb. Az összkép alapján bejövős legyen, ennyi a feltétel.

Belső: normális. Lehessen vele beszélgetni, humorával tudjak azonosulni, jól érezzem magam a társaságában. Legyen alapjaiban hasonló az életfelfogásunk, a másokhoz való viszonyulásunk (pl ne legyen nőgyűlölő vagy hangos rasszista, esetleg kemény vallásos vagy ilyesmi).

Életkörülmények: önfenntartó legyen, még ha nem is él egyedül, legyen tervben a költözés akár velem, akár egyedül. Ne egyik napról a másikra éljen, legyen vésztartaléka, legalább egy 2-3 hónapnyi félretett pénze, hogy bármi baj van, tudjon mihez nyúlni.

Kb nálam ez lenne a rajtengedély. Nyilván ezek egyike sem garantálja, hogy valóban le tudjuk-e élni majd az életünket együtt, de ennyi elég lenne ahhoz, hogy ismerkedni kezdjünk és nyitottan álljak a jövő elé.

Külső: adjon magára, nem kellenek drága, márkás dolgok, de legyen tiszta és ápolt a megjelenése (ez alapnak hangzik, de hallottam már olyanról is, hogy valaki első találkozáskor úgy jelent meg, mint aki másnaposan lézeng haza egy buliból :D).

Belső: legyen intelligens, ne csak okos, empatikus és humoros (ez nem preferencia sorrend, csak leírtam, ahogy eszembe jutott).

Életkörülmények: legyen munkája, ha azért nincs éppen, mert munkahelyet vált vagy kirúgták és most keres, az oké. De ne legyen olyan, aki otthon ül és várja, hogy a szájába repüljön a sültgalamb. Adjon a lakhatási körülményeire, ergo ne szemétdombon lakjon. :D Képes legyen eltartani magát, nem csak pénzügyi értelemben, hanem főzés, takarítás, mindenféle ügyek intézése terén is, vagyis ne legyen életképtelen, aki sok dolgot a párjától vagy az anyjától vár, hogy megcsinálja neki/helyette.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe, bár biztos van olyan alapvető belső tulajdonság, amit valószínűleg kihagytam, pedig tök fontosnak gondolom. 😅 Ha eszembe jut kiegészítés, megírom.

Balázs, őszintén, nem mindegy? Teljesen felesleges általánosítani, minden nő más, kinek ez jön be, kinek az. Mit érsz azokkal a válaszokkal, hogy A-t ez indítja be, B-t meg az? Menj ki a nők közé, beszélgess, szerezz tapaszalatokat. Nem a gyakorin fogod megtalálni a választ a sikertelen társkeresésedre. A kérdéseidből egyébként az derül ki számomra, hogy igazából mindenki hibás a magányodban, csak te nem, és ezt ilyen kérdéscunamival erősíted meg. Vagy legalábbis próbálod. Na mindegy.

De hogy konkrét választ is adjak a kérdésedre: nálam az volt a "rajtengedély", hogy végre egy férfi elfogadta, hogy nekem nem lehet gyerekem, és így is velem akart kapcsolatot, velem tervezi a jövőt, elfogad így, ahogy vagyok, őszinte, kimutatja az érzéseit, lehet vele beszélni bármiről, nem azt érzem, hogy egyedül vagyok egy kapcsolatban, hanem azt, hogy együtt haladunk előre. Ismerkedési fázisban a humora, a mosolya, a kedvessége fogott meg. Voltak tervei, céljai a jövőre nézve, amik hasonlóak voltak az enyémhez, így ebben is passzoltunk. Nálunk ennyi volt a "rajthoz" az alap.

Egymásra nézünk. Mindketten mély medetatív állapotba emelkedünk. Istenként imádjuk egymást. Csatlakozunk.

Ekkor van engedélyünk egymásra.