Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szülök mit szólnátok hozzá,ha a 17 éves lányotok bejelentené,hogy randizgat egy 30 éves pasival?
Már a 3. randin is túl vannak.Tudjuk,hogy azon mi történik.
Én egy idegroncs vagyok azóta.
Nem az a baj,hogy randizgat a lányom,de nem egy 30 évest képzeltem mellé párnak.
Magyar társadalomkép, már sokan megírták könyvben. Lolita stb. 18 körüli lány 40-es férfival. Most sugardaddynak hívja a köznyelv, de ugyan az a jelenség, mint 100éve.
Kortól függetlenül lehet ilyen is olyan is. De az eltérő életszakasz okozhat konfrontációt. Viszont ha nem fogadjuk el, hogy a gyerekünk hamarosan kirepül és ahogy előbb írták érettségi előtt még tutujgatják az sem normális.
Én 17éves korom óta dolgozom. De buliztam is. Éltem. Voltak barátnőim. Mégsem kezeltek sosem gyerekként. 15éves korom óta része a testiség a kapcsolataimnak. Hol ezzel a baj? Sőt gimis koromban voltunk mindannyian a legaktívabbak ilyen téren. A gond szerintem a felvilágosítás hiányán lehet.
Normális pasi nincs egy szinten egy 17 évessel 30 éves korára, szerintem. A mi baráti körünkben is van egy ilyen eset, 26 éves srác, 18 éppen a lány. Sosem volt titok, hogy nem a tartalmas beszélgetések miatt vannak együtt, sőt semennyire nem tiszteli őt, amikor szóba kerül általában “vörös kislányként” referál rá. Amikor elhozza általában ül szegény lány, mint egy kuka, nem tud hozzászólni a témákhoz amikről szó van.
Sajnos nem hinném, hogy van ebbe bármilyen beleszólásod kérdező, de próbáld meg minél szorosabbra fűzni a lányoddal most a kapcsolatot. Érezze, hogy bármikor ugrasz az autóba, ha nem érzi magát komfortosan egy szituációban. Tudja, hogy bármikor bármit megoszthat veled, nem kell konzekvenciától tartania.
Nekem is nehéz kapcsolatom volt édesanyámmal, mert elég kontrolláló volt. Én meg csak azon dolgoztam, hogy csússzak ki mindenben a kezei közül. Amikor belátta, hogy ezzel nem fog sok mindent elérni nálam, olyan közel kerültünk egymáshoz, mint soha. Ettől függetlenül a párkapcsolataim sose voltak az ínyére, egy anya a legjobbat akarja gondolom a lányának. Amikor terhes lettem megint kezdte, de akkor már nem ment a kapcsolatunk rovására.
Annyit tennék meg esetleg, hogy elmennék egy gyermek pszichológushoz, ahol először elmondanám az én részemet, félelmeimet, majd megkérném, hogy a következő alkalommal segítsen tolmácsolni a lányomnak, mint egy pártatlan kívülálló, hogy egy közös mezsgyére jussunk. Ilyenben nekem is volt részem, többször is (mint gyerek), mindig sokat segített.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!