Szerintetek az ilyet lehet barátságnak / barátkozásnak hívni? Mindkét fél részéről. Többi lent, röviden.

Még nincs köztük. De az akadályozó tényezőkről tudomást sem véve, nyílegyenesen tartanak az ágy felé.

A többi a duma:

"Elég jóban vannak, minden nap üzenetváltások, heti 1-2 alkalommal találkozó, de nem olyan régóta. Az ismerettség 2-3 éve tart, de ez a sokkal aktívabb kapcsolattartás hónapok óta van."

Utoljára szingliként értem rá ilyen kibszottul a szintén szingli barátaimnak. De akivel nem jártunk egy helyre dolgozni vagy egy szakra, azzal biztos, hogy nem tudtunk heti többször találkozni...

Ez a két nyomorék egymással többet él, mint a párjukkal. Kis túlzással.

Undorodom tőletek.

Nekem ez fura. Nekem vannak ellenkező nemű barátaim, igaz nem a többség nem az, de vannak és mi tök lazán beszékünk ilyen dolgokról. Mindenki azt oszt meg amit akar, ki reszletesebben, ki kevesbé részletesen, de nem titkoljuk el hogy barátok vagyunk, miért kéne a kapcsolatod előtt titkolni hogy van a Mari/Józsi akivel évek óta barátok vagytok.

Én azt gondolom ha valamit titkolsz, titkolni kell az már rég rossz. Egy normalis kapcsolatban ezt el lehet mondani és jobb esetben a másik sem csinál ebből problémát.

Nekem legalábbis az alapfeltételek közé tartoik hogy a másik elfogadja hogy igen vannak ellenkezű nemű barátok, haverok, neki is lehetnek, es nincs féltékenykedés.

Ez itt már rég rossz...

Megcsalás előszobája. sőt, az érzelmi árulás már megtörtént. Egyértelmű volt kollégák között számomra, hogy aki barátságosságból közeledett felém az a gyerekekről, páromról, családi izgi eseményekről kérdezősködött tőlem. Pl. tényleg voltatok Barcelonában, milyen volt? (csak példa..)

Aki nem ezzel jött, huzamosabb idő után sem, ott mindig egyértelmű volt, hogy vonzalom van a dologban, az pedig nem barátság.

Mi lenne, ha még most leállnál, mielőtt mindketten tönkreteszitek főleg egy asszony és gyerekek életét?