Miért lehet az, hogy állítólag szép vagyok, mégsem kellek senkinek, maximum szexre?

Nem gondolom, hogy ronda = monogám, jóképű = csapodár.

Az élet természetesen nem ennyire egyszerű.

Az viszont szerintem nem kérdés, hogy a jóképű + monogám férfi a legritkább, és mindenki rá vágyik.

Az sem kérdés, hogy egy jóképű férfi inkább megengedeheti magának, hogy csapodár legyen, hiszen abban szocializálódott, hogy rengeteg nőt megkaphat, kár energiát fektetni abba, hogy meg is tartson egy hölgyet, az első kapcsolati probléma, az első kísértés esetén gond nélkül lép tovább, mert úgyis jön 3 másik.

Egy kevésbé kapós (és ez alatt nem feltétlen a ronda, mint a bűn) férfi inkább rendezkedik be arra, hogy megtartsa a párját, hiszen tudja, hogy nem vár minden lépésnél 2 másik nő rá.

De mondom, semmi gond azzal, ha valaki nem akarja leadni az igényeit. Én férfiként sem adtam le. Ez mondjuk azzal járt, hogy két kapcsolatom között eltelt 3 év, mert nem akartam bevállalni, a kedves de csúnya, vagy a csinos, de buta csajt.

Ezért mondom, hogy nem kell feltétlen az igényeket leadni, senki nem kényzerítheti a kérdezőt, hogy ronda, buta, ápolatlan, stb férfit válasszon. Arra viszont érdemes ilyenkor felkészülni, hogy sokáig kellhet várni, mire jön a tökéletes, és akkor is nehéz lesz neki elmagyarázni, hogy miért pont a kérdezőt válassza sok száz másik nő helyett, aki szintén a tökéletest akarja.

És azt továbbra se fejeltsük, hogy a hűséges, monogám férfiak jó része párkapcsolatban van, nem magányosan várja, hogy a kérdezőt végre megkaphassa :)

19-23-24

"És akkor ismerkedjen visszataszító külsejű férfiakkal, vagy mi?"

Nem. Csak ne a top 5%-ba tartozó férfiakkal. Én viszonylag jóképű vagyok (egy fodrászatnak modellkedem most is, ha ez elég jó mérce). Magas vagyok, 195 cm. Pár éve edzőterembe járok és már az is kezd látszani, alapvetően vékonyabb alkatú voltam. Egyetemet végeztem, pénzügy diplomám van és a szakmában dolgozom, szerintem jó karrier előtt állok.

Mégsem tetszem azoknak a lányoknak, akikből szeretnék egyet a társamnak. És nem az instaceleb, osztály/iskola/munkahely szépe/társaság közepe lányokra vágyom. A hátrányaim, hogy nincs óriási baráti, ismerősi köröm (nem a szülővárosomban élek, nem is vagyok az a társaság közepe, állandóan bulizós ember én sem), csak néhány régi jó barátom és szűk ismerősi köröm van. Nem származom jómódú, pénzes családból, a szüleim elég szegények, nem tudnak és fognak tudni támogatni. Illetve nem vagyok az elképesztően laza, vicceskedős, srác, bár szerencsére full csendes, néma kuka, töketlen sem vagyok.

És mindezekkel együtt 26 évesen képtelen vagyok egy 20-25 éves, helyesebb, nem túlsúlyos, személyiségre is az a kedvesebb, aranyosabb, visszafogottabb típusú nőt találni.

"Igen, férfiként sokkal egyszerűbb normális nőt találni, mint fordítva"

Egy párszor már ezen jót mosolyogtam munkahelyen vagy baráti társaságban.

A férfiak 10 nőből mondjuk 7-re azt mondják, hogy csinos és min. 3-ra, hogy akár kapcsolatot is el tudnának képzeni vele.

A nők 2 férfire mondják, hogy jóképű, és kapcsolatra max az egyik kellene.

Ilyenkor könnyű azt a téves következtetést levonni, hogy több a jó nő, mint a jó férfi, és mennyivel könnyebb a férfiaknak, pedig a helyzet csak annyi, a férfiak egy szélesebb skálán tartják elfogadhatónak a nők kinézetét vagy belső tulajdonságait, mint a nők.

A kinézet például a nőknél is egy klasszikus normál eloszlás szerint ronda-átlagos-csinos, és a férfiaknál is, csak mi férfiak azt mondjuk hogy van 20% ronda, 60% átlagos, és 20% csinos, a nők meg azt mondják, hogy van 80% ronda, és 20% oké.

Az biztos, hogy nehezen talál össze a kereslet és a kínálat.

Lány tesóm van. Tele van olyan 30+ éves barátnőkkel, akik csinosak, kedvesek, jó munkájuk, jó iskoláik vannak, és magányosak, nem ritkán évek óta.

Én férfiként ugyanilyen haverokkal rendelkezem elég nagy számban, nem egy Brad Pitt egyik sem, de átlagos kinézet, jó munka, intelligencia, nem pinabubusok...

De valahogy ez a két csoport (már nem konkrétan az ő barátnői és az én haverjaim, hanem a típus) sosem talál egymásra. A lányok ülnek otthon és várják a sült galambot, vagy a szirupos álmokat kergetnek, a srácok beleuntak abba, hogy rengeteg az elutasítás, a sikertelen próbálkozás.

Így aztán mindkét csoport elvan magában, és a kevés másik nemmel történő interakció alapján levonják a következtetést, hogy minden pasi csak szexet akar (mert csak azokkal érintkeznek néha, akik tényleg másra sem mennek), vagy minden nő a BMW-s nagymenőre vágyik, mert olyan nőket látnak maguk körül többségében, akik erre gyúrnak, a csigaházaikba bújt átlag csajok nincsenek szem előtt.