Pofon és fenyegetés azért, mert nem akarok szülni, szakítok és kiállok magamért?

Úgy indult a kapcsolat, hogy lelkileg sérült önbizalomhiányos, szorongó voltam. 7 éve vagyunk együtt, most 27 éves vagyok, a párom egy évvel idősebb. Volt egy 120 ezres fizetésem, adminisztrátorként helyezkedtem el, pedig van piacképes diplomám, de egyszerűen nem mertem komolyabban belevágni egy ideig. A párom nem is támogatott benne, ő sokat keres, azt mondja, bőven elég, ha ő gürizik.

Az utóbbi években megváltoztam, lett először egy szakmámnak megfelelő, de belépő szintű pozícióm, majd fokozatosan kerültem feljebb, de most, fél éve kaptam egy nagyon jól fizető, pörgős, stresszes munkát.

Emellett elkezdtem ízlésesen sminkelni is és az utóbbi másfél évben edzek is, ami meg is látszik. Sikeresebbnek, erősebbnek, önállóbbnak és szebbnek is érzem magam, elkezdtem élvezni az életet.

A párom a változásaim óta egyre bunkóbb velem, olyanokat mond veszekedéseknél, hogy insta liba testem lett, és, hogy minek csinálom ezt mikor nemsokára szülni fogok, mivel abban állapodtunk meg. Mondtam, hogy mégsem szeretnék még pár évig, és egyébként is jobb egy karban tartott, sportos testtel belevágni a baba projektbe, de csak hajtogatja. Szerinte felelőtlen is vagyok, mert a reform étkezésemmel veszélyeztetném a magzatot is, mert nem eszem hozzáadott cukros dolgokat.

Az új munkahelyemnél csak az interjúzás 3. körénél szóltam neki és akkor mindent megtett, hogy szabotálja, majd kikelt magából, hogy lassan anya kéne legyek, mert ketyeg az óra, nem ilyenekkel bohóckodni. Meg úgysem fogom bírni, gyenge és döntésképtelen vagyok.

Én már itt megfenyegettem szakítással, ezért visszavett még akkor.

Tegnap viszont összevesztünk a politikán, nagypofájú libának nevezett, és megkérdezte, hogy mikor lettem ekkora semmirekellő, versengő femináci és mégis mikor akarok szülni. Mondom SOHA. Amit persze úgy értettem, hogy neki soha. Erre azonnal lekent egy pofont. Sírtam, kimondtam a szakítást, de megfenyegetett, hogy megtalálja a módját, hogy kirúgasson a munkahelyemről, szét fogja küldeni a régi papírjaimat, amiken az áll, hogy kezelt pszichiáter - nála összesen 3x voltam, pszichológus, és hangfelvételekről is beszélt, elvileg felvette azt, amikor egy családi balhé után dühösen beszéltem édesanyámról, és azt is el akarja küldeni a családomnak és a főnökömnek is.

Szerinte ez jogos, ha ennyire felnőttesdit és önállósdit akarok játszani, akkor viseljem büszkén, hogy senki sem fogja nagyra tartani a valódi énemet, amit csak ő ismer.

Mihez lehet kezdeni az ilyennel?