Miért baj az a barátnőm szemében ha sikeres vállalkozó lettem?

Több éve együtt vagyunk, az elején alkalmazott voltam egy üzletben, jól kerestem viszonylag, megbecsült voltam. Ő egyetemre járt akkor. Miután elvégezte ő nagyvállalatnál helyezkedett el, én meg kitaláltam hogy beiratkozok egy számtech tanfolyamra! Mindig is akartam, volt hozzá tehetségem de a szüleim tiltották a geek dolgokat, az ördögöt látták benne.

Olyan jól sikerült a tanfolyam, hogy az egyik legnagyobb céghez kerültem, az eddigi fizetésem duplájáért! Pár hónappal később meg egy nagyon király startup céghez mentem át ahol nagyon büszke voltam arra amit alkottunk, elismert mindenki, erre vágytam!

Majd saját céget alapítottam, ami mára oda jutott hogy a társak mellett már 6 alkalmazottunk van! Jól megy az üzlet, közben a sok elismerés miatt nagyon megnőtt az önbizalmam. Nem lettem nagyképű, mindenki őszintén kedvel. De a sok tárgyalás, komoly emberek megismerése elvitt engem is egy komoly üzletember irányba. Nem lettem a szó szoros értelmében vett milliomos, de van egy szép házam, egy cégem, egy jó autóm.

A barátnőm végig támogatott, de most kiakadt. Ő ugyanott dolgozik, ugyanabban a pozicióban azóta is! Most meg azt mondja rám, hogy megváltoztam és nagyképű lettem! Szerinte mindez az autóm miatt van, ezért el kell adni minnél hamarabb mert nagyképűséget sugall, megjátszós embereknek van ilyen (egy felsőkategóriás sedan amivel az üzletemberek nagyrésze jár, nem egy cabrio). Mindent az autóra fog! Valójában a sikeremet mutatja idegen számára.

Lefordítom: nem tetszik neki hogy önálló komolyan viselkedő, tárgyalásokat lazán bonyolító ember lettem. Neki jobb volt, hogy a tech üzlet eladója voltam, akkoriban kicsit félszegen, szégyellősen viselkedő ember. Az sem tetszik neki hogy csomó nővel kapcsolatba kerültem akik szerinte vadásznak rám. Ebből én semmit nem vettem észre, soha nem voltam csajozós, engem csak ő érdekel, jól megvagyunk!

Meg lehet javítani még ezt a kapcsolatot? Ha igen hogyan? Mit kéne csinálnom? Nem vagyok az érzelmek embere, inkább a kockulásban vagyok otthon. Adjam el a kocsit, viselkedjek úgy mint aki egy senki aki nem ért el semmit? Az lenne neki a jó? A programozói karrier elején még ilyen voltam, mint aki szégyelli amit tud.