Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Bennemaradni egy kapcsolatban tisztességből?
Régen jó kiállású, magabiztos férfi voltam. Aztán daganatos betegségem lett, a barátnőm kitartott mellettem, ápolt, gondozott. Azt remélte, hogy majd meggyógyulok és minden olyan lesz mint előtte. Meg is gyógyultam szerencsére de megváltozott a dolgok fontossága! Otthagytam a jól fizető stresszes munkahelyet, csak annyit vagyok hajlandó dolgozni ami a megélhetéshez kell, luxus holmik, tárgyak miatt nem fogom tönkretenni magam. Ezt el is fogadta a párom, elköltöztünk egy olcsóbb helyre, eladtam a kocsit, stb. De egy idő után elkezdett a fejemre nőni, kioktatni mások előtt, rámszól , stb. Már nem néz rám fel, sőt, ki is mondja hogy lúzer vagyok és elpazarolta az idejét rám!
Nem túl jó ez így nekem, mert én nem pénzben és mások elismerésében mérem hogy ki mennyire férfi. Lehet hogy régen nyaltak nekem, volt presztizsem, de nem is baj hogy ezek az emberek ma már elmennek mellettem, viszont így már nem vagyok boldog a párkapcsolatomban. A családom szerint kutya kötelességem ezek után elvenni feleségül mert rám szánta a legjobb idejét. Nem tudom van-e értelme ennek, de van benne valami, csak nem vagyok boldog és a párom is másra vágyna. Ő nagy életet akar, utazásokat, programokat, hogy ne kelljen számolni ha boltba megyünk.
Nem tudom mit kellene csinálnom. A családom megmondta, hogyha nem veszem el akkor őket ne keressem többet, mert ilyen nőt nem találok többet aki egy rákot végigcsinál és beletörődik egy ilyen változásba. Szerintük 10/9 nő megírta volna smsben a diagnózis után, hogy vége.
Én próbáltam megjavítani a kapcsolatot, de nem ment. Nem néz rám úgy, átvette a nadrágot. Akkor vettem észre hogy baj van, amikor egy idegen csajjal beszélgettem és közben fura, érdekes, jó érzés kerített hatalmába.
Mit kéne csinálnom? Idegenek véleményére van most szükségem mert a körülöttem lévők a tisztességről mantráznak csak.
Kérdező!
Ne hallgass senkire sem abban, hogyan kéne élned az életed. Kaptál egy esélyt és meggyógyultál. Nem mindenki ilyen szerencsés. Legyen neked ez elég erő ahhoz, hogy úgy éld az életed, ahogy te szeretnéd, és ne mások elvárásait szerint!
Ne engedd magad manipulálni. Ha nem ezt szeretnéd, akkor vállald önmagad. Ne húzd sokáig a dolgot, ha érzed/tudod, hogy a kapcsolatotok megváltozott és már nem ugyanaz. (Egyébként nyilván nem hagyná ott sokunkat párját, az egy utolsó húzás lenne..)
Mivel ez a te életed, tojd le a családod véleményét.
A pároddal sem hálából vagy sajnálatból, vagy "törlesztésként" kell elélni egy életet... Ez ehhez kevés lesz. Ráadásul ahogy írod, neki már nem a mostani éned kell talán, hanem a múlt. Ha igazán szeret(ne), akkor valóban elfogadná ezt az életet, és nem lenne veled passzív agresszív, nem menne a kapcsolat rovására... Tehát hiába mondja, valójában nem fogadta el.
Én ha szeretek valakit, akit majdnem elvesztettem, nem érdekel, hogy milyen életszínvonalról kell lemondanom, mert mindent kárpótol a másik személye.. Mindketten érzitek belül, hogy ez már nem ugyanaz..
Én már veszítettem el családtagot rákban.. Valaki volt, aztán mér nincs.. Használd ki ezt az időt és állj ki magadért! NE tisztességből meg kötelességből élj, hanem ahogy TE és kizárólag te jónak látod!
Az az igazság hogy mindenki önző, és elsősorban a saját érdekeit nézi. Tedd fel a kérdést: a tiédet ki nézi? HA te nem nézed, ki más nézné?
Tekints el a betegségtől most. Mi történik akkor mikor egy kapcsolatban az egyik fél értékrendje megváltozik. Ha az egyik fél más célokat tűz ki. Ha az egyik fél fejlődik valamerre?
Vagy a másik is megy vele, vagy kettéválnak az útjaik. És most építsd ezt rá a kapcsolatodra. Más lehetőség nincs csak ez a kettő. Mert te vissza próbálhatsz fejlődni de az egy erőltetett fos lesz onnantól kezdve
kb 10/4 nő írta volna meg a diagnózis után hogy vége, szerintem, nem 10/9.
Egyébként ez:
"Akkor vettem észre hogy baj van, amikor egy idegen csajjal beszélgettem és közben fura, érdekes, jó érzés kerített hatalmába."
Azért ez azt jelenti hogy nm biztos hogy baj lett volna, ha csak ekkor vetted észre. Ha valakinek megtetszik más, utána mindenféle hibát próbál ráhúzni a párjára hogy igazolja magát.
De ha lúzerezik, akkor valószínű tényleg igazad van és hagyd, neki kellene inkább arra figyelnie hogy ne hajtsd túl magad, ha szeret.
Nézd, se a pároddal se magaddal szemben nem lenne tisztességes, ha úgy láncolnátok magatokhoz a másikat, hogy közben működésképtelen a kapcsolatotok.
Látok én még egy C és D lehetőséget is, de mindkettőhöz az kell, hogy nyugodtan és nyíltan tudjatok beszélni.
C: Közös megegyezéssel szétmenni. És azt kommunikálni mindenki felé, hogy te is, ő is így boldog, szó sincs kidobásról stb.
D: Párterápia. Basszus, egy ilyet végigélni, nem csoda hogy félresiklik néhány dolog és segítség kell. És nem is szégyen.
De nyilván ez csak úgy tud működni, hogy ha mindketten fektettek bele időt, energiát.
-------
"Nem néz rám úgy, átvette a nadrágot." Ok-okozati összefüggés van a kettő között. A leírásod alapján felvett egy anya szerepet veled szemben. Te a saját gyerekedre tudnál "úgy" nézni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!