Titeket zavar egy párkapcsolatban, ha a párotoknak olyan hobbija van, ami számotokra unalmas és ő túlságosan komolyan veszi?

Warhammer figurakat festeget, nem 2orakat, hanem teljes esteket, neha hetvegen is jo par orat, az agyban festegetos technikas videokat nez v ahogy jatszanak ezekkel. Neha rakattan, maskor felreteszi 2 hetre. Megtalalta a not aki ezt toleralja. Van egy hobbija amivel korulottem marad, nem k_urvazik, nem stresszes, kiereszti ott a napi feszkot ezert kiegyensulyozott. Amig festeget, elmeseli a napjat v zenet hallgat, en hazimunkazok, filmezek v olvasok. Felnott no vagyok, elfoglalom magam. Csinalunk kozos programokat is eleget, nem vagyok feltekeny a hobbijara. O ettol boldog es en azt szeretnem h boldog legyen.

Valamit vegyél már figyelembe: Ő ilyen. Vagy ezzel együtt szereted, vagy keress másik embert. Nem is ragozom tovább.

Ha nem érzem magam elhanyagolva a hobbik miatt; akkor nem baj. Vagy pl esetleg elmennék vele horgászni, vagy pedig vele együtt rendezgetném a bélyeggyűjteményét. :) De sanszos, hogy ezek nem a konkrét példák, de azokat asszem most nem is szükséges leírni, hátha ő is pl gyakorizik:). De meg mondjuk amúgy, ha megférünk egymás mellett; hát akkor akár valamilyen szinten, bizonyos mértékig hanyagolhat is. Ami még nem számít a szó legszorosabb értelmében hanyagolásnak. Sőt, itt talán nem is létezik ilyen; egy párkapcsolatban, hanem pl énszerintem talán inkább mellőzésről lehet szó. Tehát például ez a "Jól van, jól van drágám, ne most, majd később!" Tehát amikor mégcsak nem is figyel rád, és egy fél perce sincs rád. Na, akkor lenne zavaró, hogyha nem figyelne oda rád; amikor látszódik, hogy éppen mondani akarsz neki valamit. Vagy pl nemtom, hogy esetleg max a szeretkezés terén lehetne beszélni hanyagolásról; de az két ember közös döntése, vagy reakciói egymás dolgaira; tehát ha az egyiknek nincs kedve ugye, akkor azt a másiknak tiszteletben kell tartani; és ez oda-vissza igaz. Ha A-nak van kedve, és B-nek nincs; vagy ha B-nek van kedve, és A-nak nincs. Tehát akkor nem csinálják. Vagy pl nemtom , te mennyire igényelnéd a meghitt perceket; - pl heti hány órában - és mennyi jut belőle. A meghittnél csak ilyen odabújásra gondolog, ilyen cirógatásra, amikor csak úgy ott vagyunk a kanapén, és akkor érezzük, hogy szeretjük egymást, de nincs túl sok aktivitás; max időnként mondunk valamit, vagy pl tényleg cirógatás.

Ha nem megy a közös idő rovására, szóval tudunk ettől függetlenül értékes időt együtt tölteni, és van közös hobbi is, akkor nem zavar. Nem vagyok összenőve senkivel.

Páromnak olyan a hobbija, hogy néhány hetente 1napra úgy elvarazsolodik 24 óran keresztül csak enni kerül elő.Nagyon szereti csinálni engem nem zavar.

Nem. Nálam kifejezetten előny, ha a másiknak van valami hobbija, amivel kikapcsolódhat és nem csak van a nagyvilágban vagy fekszik egész nap hétvégén, mint manapság sokan. Az, hogy unalmas nekem, az sem baj. Őt kell, hogy lekösse. (Bár, még nem láttam unalmas hobbit. Vannak dolgok, amik nem érdekelnek, de ha olyan ember csinálja, akit szeretek, akkor elkezdek érdeklődni automatikusan.)