Ha már most nem jó egy kapcsolat, meg kihűlt, akkor az összeköltözés sem segítene ezen?

Konkrét erre irányuló tapasztalatot nem tudok neked mondani, mert ez a megoldás az én részemről élből megy a kukába, de azért egy tapasztalatot mégis elmondanék. Amikor az első komoly kapcsolatomnál összeköltöztünk azt a kényszer szülte, én ott tanultam egyetemen ahol ő lakott és másodévre már nem kaptam kollégiumi lehetőséget, így hozzá költöztem. Akkor voltunk két éve együtt egy év távkapcsolattal. Mikor koliban laktam akkor is nonstop vele voltam, így úgy voltam vele nem lesz nagy változás az, hogy ha odacuccolok, de nagyon rosszul gondoltam. Én is úgy voltam vele, hogy voltak dolgai amik zavartak, de ezeket úgy figyelmen kívül hagytam, hát ahogy összeköltöztünk ezek mind egyre jobban előjöttek, nyilván azzal, hogy összeköltöztünk megszűnt a privát szférám, mindig ott volt, nem tudtam elvonulni magam lenni és ez nagyon stresszelt, de akkor még szerettem és "elviseltem". Aztán szép lassan kiábándultam belőle és azt vettem észre, hogy bármit ami vele kapcsolatos csak kényszerből csinálok és idegesített is, hogy folyton ott volt a nyakamon.

Próbálj meg racionálisan belegondolni a helyzetbe. Vannak dolgok amik zavarnak benne téged, ő ezekben nem hajlandó változtatni, szerinted van bármi ráhatása az összeköltözésnek ezekhez a dolgokhoz? Hacsak nem az a problémád, hogy egy héten csak egy napot találkoztok, szinte biztos, hogy nem old meg semmit az összeköltözés. Ezt nagyjából úgy tudom vizualizálni neked, hogy ott egy kupac szar az asztalodon, te meg egy jó nagyot belecsapsz hátha attól majd átváltozik valami jobb dologgá. Hát sajnos nem fog.