Miért nem vonzódik irántam senki?

21 éves fiú vagyok, szűz és sosem voltam kapcsolatban. Állítólag (lányok szerint is) jó képű vagyok, de undorodok magamtól minden alkalommal, amikor a tükörbe nézek, pontosan emiatt, mert senkiről sem tudok, akinek tetszettek volna. Egész életemben így volt, már nagyon korán, kicsi óvodás korom óta élek az álomvilágban, hogy egy szép családom lesz, akiket szerethetek és feláldozhatok értük mindent, de még csak lánybarátaim se voltak soha. Amit csak el lehetett olvasni a neten, elolvastam, (mivel emiatt visszahúzódó lettem) itt kérdezem utoljára. Munkám is van, sok szabadidőm, elvileg kreatív is vagyok meg vicces, mégis mintha valami láthatatlan erő tartana vissza. Egyre krónikusabb és rosszabb minden nap, nagyon félek attól, hogy incellé válok. Az évek során a legfurcsább dolgok miatt offoltak ki, és én szép lassan leépítettem az összes elvárásomat. Már az se érdekelne, ha megcsalnának, csak lenne valaki, aki engedi, hogy szeressen. Nem akarok prostituálthoz menni, mert az szerintem csak még jobban megölné az önbecsülésemet. Igazából egy csomót próbáltam aszexuálissá válni, de nem sikerült - csak annyiban, hogy már azt az elvárást is eldobtam. Nem túlzok és igyekszem minél objektívebb lenni, de még olyan se volt soha, hogy a "nagyon csúnya, kövér, fura" lánynak se tetszettem. Amikor kérdeznek, hasznos tanácsokat adok barátaimnak a párkapcsolataikban, mindegyikük szerint jól kezelném és talán már papucs is lennék, de mégsem vesz észre senki.

Bocsánat, 17 éves koromban szerelmet vallott nekem egy fiú, de nem vagyok meleg, szóval azon az egyen kívül mindig én voltam az, akit elutasítottak