Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha beletapostam véletlenül a másiknak a lelkébe, akkor kinek kéne most felhívnia a másikat?
Analfabéta vagyok mindenféle szociális-párkapcsolati ügyekben.
Tegnap megsértettem véletlenül, amin behisztizett, szóval bocsánatot kértem többször, amikor folytatta, akkor elköszöntem és leraktam a telefont.
Ilyen esetben most kinek kéne hívni a másikat?
Nekem, aki megsértette vagy neki, mert csak ő tudja eldönteni, hogy akar-e velem beszélni vagy sem?
Semmi játszmázás, tényleg nem tudom, volt már ebből is probléma, mert szerinte én nem ismerem az alapvető illemet a telefonnál, hogy milyen esetben ki hív fel kit. (Tényleg nem, nálunk a családban mindig az hívta fel a másikat, akinek eszébe jutott és nem szórakoztunk ilyen baromságokkal)
És valahogy nincs kedvem a telefont a fülemnél tartani, miközben ő némán duzzog. Nem nagy dologgal sértettem meg, humornak szántam.
Én vagyok a nő a kapcsolatban...
Egyébként felhívtam, durcásan hallgatott, max tőszavakban válaszolt.
A humoromat hol szereti, hol nem. Most éppen nem. Igyekszem visszafogni magam, így csak havonta 1x rúgok véletlenül a lelkébe. Mindenkivel szemben sértődékeny, nem csak én váltom ezt ki belőle (szerencsére).
Nem értek én ehhez a szociális baromságokhoz, ha valakinek baja van, akkor mondja el a másik félnek. Ha a másikat érdekli, akkor változtat. Ha nem, akkor azért nem kár, de mit lehet kezdeni a duzzogással? Nem hiszem el, hogy ez neki is jó érzés lenne, hogy féltékenyen őrzi a sértettségét. Mindegy, köszi a válaszokat.
Hasonló helyzetben voltam én is egy lánnyal. Ő az etikettek híve volt, mindennek úgy kellett történnie ahogy ő elképzelte (mint egy arisztokrata családban) és ha mégsem akkor duzzogott anélkül, hogy elmondja milyen baja van. Az elején nálunk is ugyan ez a telefonos/messengeres téma ment, mert én is úgy vagyok vele, hogy bárki hívhat bárkit, max nem válaszol a másik de később visszahívja. A humorom szerinte túl irónikus (holott nem is igaz...megkérdeztem több embert is), mindig várta, hogy valami szépet mondjak neki, ha valami rosszat mondtam viccesen akkor megharagudott...és duzzogott természetesen. Amikor beszélgettünk órákig tudta mesélni a munkahelyi gondjait, de az enyémre nem erőst volt türelme.
Mno de két hónap után mondtam is neki, hogy "nem illünk össze, legyünk csak barátok". Egyszerúen leszívta az egész energiámat.
Amúgy nem tudom mióta vagytok együtt, de ha még az elején akkor ajánlom, hogy szabadulj meg tőle. Hosszútávon nem tudod visszafolytani a humorodat, nem fogod magad jól érezni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!