Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem áll mellettem?
Ha egyes szituációkban magánakvaló, és játékban nem dolgozik velem össze, hogy jobban jöjjek ki a végén, de még így is őutána, az mikortól baj?
Elgondolkodtam hirtelen h nem is tenné értem tűzbe a kezét, csak akkor ha kedve van.. Ez kiábrándító.
Vagy túlgondolom?
"Nem áll mellettem?"
Te hol állsz?Támaszkodnál?:)
Az életünk megoldásra váró feladatok sorozata, amik ha szembe jönnek velünk a mi felelősségünk, dolgunk és tisztünk megoldani azokat.Kezdetben a szüleink segítenek nekünk, de egy jó szülő aki szereti a gyerekét az tiszteletben tartja annak kihívásait és egy bizonyos pont után esélyt ad az önállóságra, hogy a gyerek megkűzdhessen a problémáival, megoldhassa őket és így lehessen sikerélménye, aminek ön-bizalom lesz a következménye, ami felépül a gyermek személyiségében.
Egy önbizalommal rendelkező érzelmileg is felnőtt személy nem akar "támaszkodni".
"hogy jobban jöjjek ki a végén"
Nem az ő dolga, egy párkapcsolat nem erről szól.
Az más ha valamilyen komoly problémád lenne amit erődön, tudásodon felül állna megoldani és akkor vagy kéred, vagy felajánlja a segítségét.
1: kb igen. Erőltette h még fizessem be a játékot magamnak (nem akartam mert rossul ment), volt h ő fizetett be helyettem, h játszak azért. A játékban amikor tökjó helyzetben voltam már, és megtehette volna h átenged egy kört és ez semmibe nem került volna neki, mégis ellenem játszott, kvázi kidobott. Ez ellentmondásos, fura egy helyzet volt.
2: az összetartást hiányolom.
Ha tudja h nem tudok a barátokkal lenni este, de megoldhatná h mégis ott legyek de nem teszi. Az meg "árulás"?
Én sok mindent feladnék őérte vagy mmegadnék neki, de egyes szitukban látszik, hogy neki van egy határ, mint egyfajta gyarlóság. Egyfajta önérdek, amiről sosem mond le. Azt mondja h nagyon szeret.
Ez a kettő dolog hogy fér meg egymással?
Ha erőt veszek magamon és azt csinálom csak meg, ami nekem tuti jó, akkor az így fair lenne. De én nem vagyok ilyen. Kérdezem h aki pedig ilyen, az nem szereti a másikat vagy csak van esze?!
"Én sok mindent feladnék őérte vagy mmegadnék neki"
Megadni neki valamit sosem problémás, de az önfeladás már igen.
Azért van szükség határokra, mert aki önfeladó az egy idő után nem lesz tényező a saját kapcsolatában, alárendeli magát a párja igényeinek.
A személyes érdekképviselet felvállalása nem gyarlóság, hanem bátorság és szükségszerű állomása az Ego fejlődésének.
Az önfeláldozásra(nem önfeladásra) és szolgálatra irányuló jellemvonások nagyon magasrendű tulajdonságok tudnak lenni, ahol az Ego "service to self" sűrűségi szintje(vibrációs frekvencia) transzcendens módon eltolódik egy fensőbb akaratba, "service to others".Minél magasabb a sűrűségi szint annál közelebb kerülünk a kozmikus forrásenergiához (1 Hertz, mert amint a 0 Hertzből 1 Hertz lesz megjelenik a létezés), ami az Egy-ség élménye, mert a Világ-Egy-Etem-ben élünk és ha egy "magasabb" frekvenciatartományból vizsgálod akkor az elkülönülés csupán illúzió, nincs olyan, hogy te vagy én, csak az Egy-ség létezik.
Ahhoz, hogy képes legyél másokat szolgálni előbb neked kell energetikailag stabilnak lenned, mert akiben nincs harmónia az máshol sem tud teremteni, így szükségszerű a határok meghúzása, mert ha te sem vagy stabil akkor nem tudsz segíteni sem senkinek.
Mi a munkád ha dolgozol már, és szerinted mi a hivatásod?A kettő nem ugyanaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!