Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Segítség, beteg vagyok? Kihez forduljak, mi lehet a bajom?
Párkapcsolati problémáim vannak. Minden kapcsolatomban kifordulok magamból. Egy szerethető kedves nő vagyok. Mindenki ilyennek ismer kivéve a szerelmem.
Mai eset amiért a kérdés íródott már a sokadik kifordult állapotom. Mind hasonló szituációban történt mikor nem éreztem szeretve magam. Párom egész nap intézte a dolgait, este a barátjával volt. Alig vártam hogy hazajöjjön, meglepetéssel készültem neki, ügyet se vetett ram így befeküdtem az ágyba, ledőltem gondoltam hamarosan csatlakozik. 4 óra múlva sikerült is neki megszerelnie a villanyt amivel bíbelődött. Felébredtem. Megkértem bújjon legalább mosz hozzam, ha már egy puszit sem kapok. Ő csak vígan nézte a tévét majd édesdeden elfordult a másik oldalára és aludni akart. Jött részemről a duhkitores. Nem tudom miért, egyszerűen nem -bírom magam kontrollálni. Eleinte felszólítom hogy ébredjen fel majd látva hogy nem érdekli csapkodni kezdek üvöltözök kiabálok mint aki megbolondult. Ő érre kirakott a szobából. És elindult a lavina. Összeomlottam és bedurvultam, összetörtem dolgokat és sorolhatnám. Tonkretettem ezzel a viselkedesemmel a kapcsolatunkat. Mit tegyek? Borzasztóan elkeserít hogy ilyet teszek. Mindig éjjel jön ram, főként alvásból ébredve. Ijesztő és félek. Tudom hogy nem normális. És tudom hogy jópáran meg fogtok vetni ezért. Higyjetek el nagyon nehéz volt szembenéznem a problémámmal de tudom hogy segítséget kell kérnem.
Alapvetően jogosan lettél dühös a párodra.
Nekem is volt olyan, hogy hisztiztem és csapkodtam, amikor az exem elfordulva aludt, pedig nekem igényem lett volna mondjuk összebújni vagy esetleg szeretkezni. És mondjuk ritkán oke, hogy fáradt és semmi sincs, de nem napi szinten. Nekem ezek a kiakadások sosem durvultak nagyon be, de a mögötte lévő erzlemi töltet hasonló. A párom nem figyel rám, és ez fáj. Ennyire egyszerű.
Bár a duhkitores mögötti érzelmed jogos, a viselkedésed picit túlzás. Menj el pszichológushoz, semmi ciki nincs benne. Ha jól tudom van tb által támogatott is.
Egy részt nagyon jogos, a baj, hogy nincs benned kontroll.
Meglepetés? Egy kis vacsival vár, haza érve azt is megköszönöm, ölelés, puszi, beszélgetés, mindegy mi lenne a dolgom még. Na és 10 év együttélés után is siettem odabújni átölelni:)) Nem a TV, szám gép ami érdekel, érdekes:))
Biztosan igazatok van, hogy a korábbi rossz élményem is előkerül ilyenkor. Kérdeztétek mi volt az, életem első nagy szerelmével 3 évet jártam, 2,5 év után kiderült, hogy ő nem az az ember akinek gondolom, hazudozott mindennel kapcsolatban (iskola, család, stb, mindig ő volt a szegény elhagyatott szerencsétlen, akit ok nélkül nem szerettek otthon és aki mindenhol a lelkét teszi bele a dolgokba), ő tette ezt velem még, hogy nem érdekelte egy idő után mi van velem, miután megtudtam, hogy megcsal és szembesítettem vele, hogy mi mindent tudok összedőlt a kártyavár amit épített és eltörte az orrom, az ujjaim. Természetesen szüleim segítségével szakítottunk, de egy évig járt fel az iskolához ahol tanultam és a munkahelyemre ahol diákmunkát végeztem, késsel fenyegetett, sokszor ököllel ütött, földön húzott.
Én azt gondoltam, hogy ezt sikerült megfelelő helyre tennem magamban, sose gondoltam, hogy ilyen nyoma lesz az életemben ennek. Azt pláne nem, hogy én fogok mással agresszívan viselkedni, csapkodni, vagdalni, rombolni. Borzasztóan megvisel ez az egész. A jelenlegi páromnál éreztem ahogy kezd kicsúszni a lábam alól a talaj, mikor oktalanul féltékenykedni kezdett és emiatt kissé elfordult tőlem. Már akkor tudtam, hogy nagy baj lesz, ha neki ez a reakciója a konfliktusra, de nem is számítottam rá, hogy ennyire idegbeteg leszek. Meglepődök magamon, hogy hogy vagyok képes ilyen idiótán viselkedni, ilyenkor abszolút nem tudom magam kontrollálni. Volt, hogy mikor éreztem futni mentem, hogy lecsillapodjak, de ahogy hazaértem és a közönyt láttam az arcán mikor felébredt, hogy hazaértem ugyanúgy forrtam majd tomboltam. Nem tudom elnyomni magamban az indulatokat. Ez a tegnapi kb a 10. eset volt. Korábban beszéltünk erről, megértő volt, biztosított róla, hogy támogat. Kértem, hogy ha előfordul ez jöjjön oda hozzám és öleljen meg, mondja hogy szeret. Ezt egyszer tette meg eddig, akkor mint amit elvágtak, nem történt semmi, csak sírtam és megnyugodtam. Azóta azt mondja ő ezt nem teszi többé, mert szerinte ez csak olaj a tűzre, nem szabad ilyenkor pozitívan megerősíteni ezt bennem, hogy ez normális, mert akkor szerinte gyakoribbak lesznek az ilyen problémáim.
Volt aki azt kérdezte, hogy emlékszek-e vagy csak tört részek vannak meg belőle. Mikor ezt a kérdést kiírtam mindenre percre pontosan emlékeztem, most már nem tudnám olyan pontosan elmondani hogy volt, de azért emlékszem az egészre.
Borzasztó volt nézni reggel a macskáim, akik összebújva szeretgetik egymást, és én ezt nem kapom meg. A kapcsolatunk elején mintha összeforrtunk volna amikor lefeküdtünk, simogatott, becézgetett, szeretgetett, mára konkrétan úgy kell megkérnem rá, különben mintha ott sem lennék, vagy inkább mintha egy fadarab foglalná az ágy egyik felét. Én mindig bújok, cirógatom, ezt tűri, sőt el is várja. Én meg úgy érzem magam, mint egy kullancs, aki állandóan tapad.
Szeretet koldus vagy, mint ahogy írtam.
Az első reakciód a hanyagolásra düh, sértettség. Mert, úgy érzed megérdemelnéd. Ami teljesen jogos. Aztán sírsz. és aztán beletörődsz.
Ha sokáig ebben a kapcsolatban maradsz az összes önértékelésed elveszted. Már így is azt hiszed őrült vagy.
A konfliktus kezelésed nem jó, túlzás persze.
Ne maradj ebben a kapcsolatban. Látod, érzed te is, bármit csinálsz, nem kapod meg a szeretetet.
Pszichológus nem ártana, illetve ezt a Nane egyesületet felkeresni, beszélgetni velük. Ők sokat segíthetnének neked.
Hát őőőő, az normális, hogy szeretve szeretnéd érezni magad (ki nem?), de azért a dühkitörés, csapkodás, berendezés összetörése nagyon durva.
Pszichológusnál voltál már ezzel? Talán kezelhető a dolog.
Ha nem kapsz szeretetet a párodtól, sajnos el kell, hogy váljanak az útjaitok (nekem pont jégkirálynő barátnőm volt, soha nem kaptam tőle törődést, egy ideig tűrtem [nincsenek dühkitöréseim], aztán elköszöntünk egymástól)
Tehát pszichológus (hogy a dühkitöréseid okát felderíthesd) és ha nincs más megoldás, szakítás.
Agresszióra agresszió a reakció. Őt lelkileg bántalmazzák, az a gyanum, h lelki bántalmazó kapcsolatban él. Próbálja a szeretetet normálisan kimutatni (meglepetést készít, szeretgeti a párját, bújik) és erre egy teljesen elutasító, közönyös választ kap. Ami valljuk be, nem normális, ha szeretjük a másikat.
Nem normális a dühkitörés, de az sem normális hogy ilyen kapcsolatban, ilyen emberrel él. Ebből ki kell szakadnia, szakítania kell. De, ahhoz hogy megtegye, és ahhoz hogy megértse magát, a reakcióit segítség kell. Már csak azért is, hogy legközelebb ne kerüljön ilyen kapcsolatba.
Nagyon fontos az önismeret, hogy megértsük magunkat, a kapcsolatainkat, a körülöttünk lévő embereket, reakcióikat.
Ez egy hosszú folyamat, ebben segíthetne a pszichológus, a különböző lelki fejlődést segítő csoportok, egyesületek.
Egyedül talán a csapkodás tényleg nem kéne, de a baj alapvetően nem veled van.
Voltam a helyedben, én is totál kifordultam magamból, mert a másik elhanyagolt. Amikor olyan párom lett, aki a kellő törődést adta, érdekes mód sose volt ilyen...
Szóval gondolkodj el ezen.
Mióta hanyagol a párod?
30N
A probléma alapvetően nem veled van a leírtak alapján. Ez a közöny, le se az.rlak dolog a párod rèszèről mindenkit kiborítana. Persze a dühkitörès túlzás, nem jól kezelés a helyzetet az biztos. De a probkèma már ott kezdődik, hogy nem is szabadna ilyen szituációkban előfordulnia. Ha normálisan viselkedni veled, ahogy egy párkapcsolatban illik, nem lenne semmi bajod.
Èn megkockáztatom kimondani, amit már Ágnyeszka is pedzegetett, hogy ez egy bántalmazó kapcsolat. Vagy legalábbis az előszobája. Mert igenis bántalmaz lelkileg. Mintha szándèkosan elő akarná nálad idèzni ezt az állapotot. Közönyösen viselkedik veled, átnèz rajtad, elutasítja az ölelèst stb. Ès mikor kiborulsz mèg tovább szít. Míg vègül teljesen elvesztése a fejed. Ès az egèszből az jön ki, hogy te vagy az őrült nő, ő meg a szerető párja aki mindent elviseli, è megbocsáthatatlan neked. Ezt akarja megetetni veled, az önèrtèkelèsed meg teljesen aláássa, leèpít. Mikor mondtad neki mit tegyen ilyenkor, ami be is vált, arra is csak jött a hülye szövegèvel, mièrt nem csinálja többet.
Vedd èszre, hogy ezt ő teszi veled, ő váltja ki belőled, ő mèlyíti el egyre jobban. Ez egy borzasztó romboló kapcsolat, ki kell lèpned belőle.
Kèrd a családod segítsègèt. Nem árt pszichológus sem, hogy a jövőben jobban képzeld az effajta helyzeteket, vedd èszre jobban mit tesznek veled.
Ez nem betegség :) ezt jogos kiakadásnak hivják.
Én is hasonlóképpen viselkedtem amikor az apukámmal éltem, aki semmibe vett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!