Szerintetek vajon miért nem közeledik hozzám a párom?

Párommal hamarosan 4 éve vagyunk együtt. A kapcsolatunk az elején nem volt teljesen konfliktusoktól mentes, de szerencsére meg tudtunk beszélni mindent, és mivel mindenféle téren kötődünk egymáshoz, így csak nagyon rövid ideig akadtak problémáink.

Tudni kell, hogy nem élünk még együtt, párom sokat dolgozik, én sokat tanulok, és általában csak hétvégén tudunk találkozni, akkor viszont majdnem végig együtt vagyunk. Korábban nem volt gond a romantikával, a szexuális együttléttel, azonban nagyjából fél éve egyszerűen az egész megváltozott. A párom nem közeledik hozzám, a heti egy találkozásunk során egy-két puszinál nem ad többet, ha én puszilnám meg, legtöbbször elhúzódik tőlem, nem viszonozza. Igazi csókot jó, ha havonta egyszer kapok tőle. Soha egy jó szava sincs hozzám, csak negatívan kommentál mindent, amit csinálok. A szexuális életünk a nulla és a katasztrófa között ingadozik, az elmúlt fél évben egyetlenegyszer voltunk együtt.

Egyre nehezebben bírom, hogy felém sem néz, amikor pedig szóvá teszem a dolgot, kitérő válaszokat vagy még annyit sem kapok. Erősen kétlem, hogy harmadik személy lenne a kapcsolatunkban, de a napokban már ez is felvetődött bennem. Ha bármelyik héten véletlenül úgy adódik, hogy nagyon sok a tanulnivalóm, és nem tudok menni hozzá vagy csak kevés ideig tudok vele lenni, teljesen ki van bukva, hogy mennyire hiányzom neki, és maradjak nála többet. Viszont ez a viselkedése teljesen ellentétes azzal, amit akkor tanúsít, mikor éjt nappallá téve tanulok, hogy hétvégén együtt tudjunk lenni, majd pedig egész végig nem csinálunk semmit, maximum átölel, de ezen felül kb. annyit törődik velem, mint egy haverjával vagy egy zsák krumplival.