Ti hogy hogy nem görcsöltök azon, hogy megcsal-e a párotok? Le lehet erről szokni valahogy, hogy ne legyek ennyire ráfeszülve?

Legyen önbizalmad! Amit le írtál arról árulkodik, hogy nincs. Persze egy egészséges féltékenységnek minden kapcsolatban van helye. De nem szabad túlzásba vinni.

Ha valaki egy megbízhatatlan, hazug alak, vagy kétes jelleme van (pl. a korábbi kapcsolataiban is félrelépéssel kezelte a problémákat), azzal nem jövök össze. Akivel pedig igen, annak a korrektségében 100% megbízom és megkapja tőlem a tiszta lapot. Különben is, minek kattogjak azon, hogy megcsal-e vagy sem? Mégis mit érek el ezzel, ha kínzom magam és mérgezem ezzel a kapcsolatot, akkor majd elkerülöm? Jó vicc, pont az ilyen viselkedéssel tudod a legjobban elmarni magadtól. Vannak nálam jobb nők, na és? Nincsenek önértékelési problémáim, van önismeretem, önbizalmam, ő nem véletlenül engem választott, velem van évek óta, engem szeret. Nagyon jól tudja, hogy nálam nem opció a második esély, ha egyszer elveszik a bizalom a kapcsolatunkból, akkor annak vége, ha ennek megfelelően úgy dönt, hogy ezt kockára teszi, azzal nem tudok mit tenni, akkor így is úgy is vége lenne, maximum más formában. Csaltak már meg korábban többször is, nem egy akkora törés számomra, amin ne tudnék viszonylag hamar túllépni (nyilván a kapcsolatnak ettől még vége). Akkor sem kattogok, amikor utazunk, fesztiválozunk, programokat csinálunk egymás nélkül, akkor sem, amikor ellenkező nemű barátokkal beszélünk vagy szervezünk programot. Bizalom nélkül lószart se ér egy kapcsolat, a szerelem önmagában édeskevés és számomra az egészséges féltékenység egy nem létező fogalom.