Kivel esett már meg hogy családostul a háta mödött “netces” állapotban ért volna haza? Ti mit tennétek ilyenkor? (Bővebben lent)

Férjem azt mondta másokkal is megesett már hogy feleség/gyerekkel a háta mögött részegen/ betépve mutatkozik, komolyan..? Kivel esett már meg mégis ilyen helyzetben? Nála perpill az utóbbi történt...

barátokhoz mentünk együtt meg munkatársakhoz és tessék ez lett.. ráadásul a kocsiban kellett ezt az egészet...

Úgy kivagyok idegileg,el sem köszöntem csak rohantam haza gyerekkel a kezemben (mert még menni se tud olyan kicsi) hazavezetni nem tzdott úgy kiütötte magát.. egy havernak kellett hazavezetnie meg elrendeznie mert én ugye be nem teszem a gyereket olyan helyre ahol... na szóval vagy másfél órát sétáltam haza majd meg szakadtam,ráadásul úgy bőgök még mindig... nem igaz hogy ilyen helyzetbe kellett hoznia,már megint olyan megalázva érzem magam,most az a szerencsétlen is gyalogolhat..

tényleg komolyan ez ennyire megszokott dolog lenne ilyen helyzetben?? Mert ugye már rég elmúltunk “tinik” hogy felelőtlenül csak úgy csettintésre tegyük amihez kedvünk tartja, én soha az életben nem láttam semmi ilyent,még csak hasonlót sem a szüleimtől,néha annyira elnyomva érzem magam,semmibevéve, ennél már csak az esett jobban amikor épphogy kihoztuk a gyereket a kórházból körhintát járt kb az összen nő körül aki szembejöt, na ez is hogy esett egy frissen szült nőnek?... fogytam is vagy 15 kilót pedig alig híztam terhesség alatt,de tényleg semmi nem látszott rajtam,de egy ilyen “különleges napon azért az ember nem is az hogy elvárja hanem az lenne a normális ha örül a gyereknek/családnak (mert amúgy nagyon várta a picit) erre meg majd kiesik a gyerek a kezéből úgy fordulgat,meg ez a mai...

TE mit csinálnál a pároddal ilyen helyzetben?

Mert amúgy egyáltalán nem ilyen, de gyűlnek bennem a kis apróságai és már lassan idegösszeroppanást kapok,annyira szégyellem magam miatta,egyedül az ilyen összejövetelekre megyek vele el mert amúgy tudom hogy úgy is megaláz,egyedül vagyok 0-24 ben a gyerekkel sehova sem tudok menni ő meg húzza a száját ha 1x-2x elmennék a barátnőimmel gyerekkel vagy anélkül,még ő persze egész nap haverozik,még munkagelyen is mert olyan a munkahelye,én meg egyszerűen nem mehetek sehova,csak anyámhoz... csak vele meg nem olyan a kapcsolatom sajnos amilyennek lennie kéne, egyszóval megőrülök,de nincs senki akinek elmondhatnám a gondjaim,más is volt ilyen helyzetben?