Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jogosan akadt ki?
A barátom teljesen kiakadt, mert állítása szerint miattam megromlott a szociális élete. Azt tudni kell, hogy heti 5 napot dolgozik, hétvégén pedig sulizik, tehát egyébként is kevés ideje van bármire is. Velem általában hétköznap egy este találkozik meló után, együtt alszunk másnap pedig megyünk dolgozni. A hétvégén is találkozunk, általában szombat este, vagy ha szombaton nem sulizik, akkor péntek este. Néha hétfő reggelig együtt vagyunk, de néha csak vasárnap délutánig. Eddig én úgy láttam neki jó ez, hogy ennyit találkozunk, és én a heti két találkozót nem is találtam soknak, de az ő szavaiból most az jön le, hogy neki ez sok. Néha amikor hétvégén többet együtt vagyunk úgy intézi, hogy haverokkal is tudjon találkozni, és akkor megyek én is vele. Azt viszont tudni kell rólam, hogy eléggé introvertált vagyok és nagyon nehezen nyílok meg, így idegenek társaságában (a haverjai sajnos még azok), legtöbbször csöndben vagyok. A barátom ezt is nehezményezi, mert szerinte csak ülök mint egy kuka, amikor tökjó emberekkel vagyunk.
De én sajnos ilyen vagyok. Most viszont megkaptam tőle, hogy miattam is rosszul érzi magát, mert csöndben vagyok, és szerinte miattam kell elindulnunk. Abban igaza van, hogy ilyenkor többször is rákérdezek, hogy mikor megyünk, vagy meddig leszünk a barátaival, de csak érdeklődöm. Másrészt viszont valahol az is bennem van, ha vele vagyok én se szervezek rá az együtt töltött időnkre valamelyik barátnőmmel közös találkozót.
Eléggé megrendültem most, mert azt hittem ő is örül ha végre kettesben lehetünk, és nem hiszem, hogy a heti két találkozó olyan borzasztó sok lenne, de nem tudom már mit gondoljak.
Jogosan akadt ki szerintetek?
Nem a kapcsolatot hasonlitottam (az ket teljesen mas vilag), hanem arra probaltam ravilagitani, hogy nalunk is volt ilyen helyzet meg a tieteknel joval kevesebb talalkozassal (ugyanolyan helyzet siman elofordulhat tavkapcsolatokban is), es megsem volt vele semmi baj :). A tietekkel sem lenne, csak neked picit mashogy kellene hozzaallnod a dolgokhoz, ha szeretned, hogy kitartson ez a kapcsolat.
Vagy ne menj vele peldaul, es akkor utana talalkoztok. Az is egy megoldas. Vagy ha elore megbeszeltek egy idopontot hazamenetelre, az is jo lehet.
Egyet felejts el: azt mantrazni hogy "en ilyen vagyok, ez van.". Ez nagyjabol minden elethelyzetedet megoldhatatlanna vagy siman patthelyzette teszi amig vilag a vilag. Ezt ismetlem introvertalt emberkent mondom neked. Ha neha kilepsz a komfortzonadbol, beszelgest kezdemenyezel vagy legalabb reszt veszel benne, az mindenkire pozitiv hatast fog gyakorolni.
De utolsó, ne erőltesd már rá a gondolataidat! Úgy utálom az ilyen embereket. Nehogy már a kérdező legyen hibás, hogy a barátjával akarna lenni... Esetleg nem olvastad, hogy EGYÜTT, KETTESBEN nem mennek sehova? Szerinted ez rendben van? A kérdező változzon meg?
Ez így nem párkapcsolat, haveri kapcsolat, ahova el van rángatva a kérdező, miközben ők meg egy moziba nem mennek el. Csodás, mindenki ilyenre vágyna, tényleg!
Semmi gond, minden választ szívesen várok. Köszönöm az eddigieket is.
Szoktunk menni máshova is, csak hétköznap nem, mert akkor a meló miatt fáradt. Hétvégén pedig általában csak a szombat lehetőség arra, hogy menjünk valamerre.
Én azt is értem, hogy a barátomnak szüksége van arra, és teljesen igaz, hogy ebből is valahol engednem kell.
Másrészt viszont azt hittem ő is örül, hogy együtt vagyunk.
Azóta bocsánatot kért, amiért kiakadt nekem, de ha olyat vágnak az ember fejéhez, hogy miattam nincs szociális élete, és, hogy szerinte én kiakadok amikor nem találkozunk háromszor, eléggé fáj. Eleve nem is szoktunk háromszor találkozni.
Valahol az nem igaz, hogy nincs szociális élete.
Nem egyszer volt hétköznap, hogy amikor beszéltünk este telefonon akkor éppen haverjaival vacsizott valahol. Nyilván nem tud annyit menni mint régen. Nem olyan régóta van új melója, a régi munkahelyén volt hétköznap is egy szabadnapja, de már egy ideje nincs, így mindenhez kevés ideje jut.
Akkoriban mi is tudtunk többet találkozni, és akkor nem éreztem, hogy ez gond lenne neki. Bár egy idő után szóba hozta, hogy miattam hanyagolja a haverjait, de én mondtam, hogy miattam nem kell.
Közben meg az is ott van, ha párkapcsolatban élsz, nyilván nem jut annyi időd másra, mert a pároddal is kell lenned.
Ha most neki csak a szombat olyan nap, amikor tud menni valamerre hosszabb időre is mint vacsizni valahol, akkor ilyenkor dönteni kell, vagy a haverok, vagy a barátnő.
Részemről én már rég eldöntöttem, hogy mivel neki a szombat szabad, így azt rászánom, de mivel rugalmas munkaidőben dolgozom, van, hogy hétköznapom szabad, így én tudok akkor találkozni a barátnőimmel. Nála más, mert ő hosszabb időre nem tud a haverjaival találkozni...
Szerintem egy kicsit túlspilázod. Napok óta ott voltál, ez a fél nap a haverozás miatt már nem oszt, nem szoroz.
Ha meg egy hétvégén nem találkoztok, na bumm. De nagyon úgy tűnik, hogy teljesen más igényeitek vannak, amik hosszú távon nem összeegyeztethetőek. Te csak vele lennél, ő meg úgy érzi, ezzel megfojtod. Ha nem tudtok leülni és együtt olyan kompromisszumra jutni, ami mindkettőtöknek megfelel, nem jósolok hosszú jövőt ennek a kapcsolatnak.
Megoldás lehet az összeköltözés, akkor többet lennétek együtt hétköznap és talán te is nyugodtabban engednéd őt hétvégén pár órára. 1,5 év után egy városban ez amúgy is téma kéne, hogy legyen.
27N
Értem, igazatok van. :( Nem szabad ennyire rámásznom. Azóta próbálom elfoglalni én is magam, és hagyok neki teret.
De szerintem mi csak két embertípus vagyunk, én olyan aki igényli a több együttlétet, ő meg olyan aki szeret néha mással is foglalkozni. Nem hinném, hogy bármelyikkel is gond lenne.
Kérdés, később mi lesz így a sorsunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!