Kérdés amire nem találom a választ. (? )

Kapcsolatfüggők. Nekik az tűnik a legrosszabb lehetőségnek, ha szakítanak és egyedül maradnak egy ideig. Sokan attól félnek, hogy örökre egyedül maradnak, ha abból a kapcsolatból kilépnek.

Így inkább úgy tesznek, mintha ez nem lenne akkora probléma, és remélik évekig, hogy a másik megváltozik, vagy meggondolja magát.

Nem az egymásra találással van baj, hanem az együtt maradással. De nehéz józanul gondolkodni, ha az ember szerelemes. Vagy kapcsolatfüggő.

A másik probléma az önismeret hiánya. Ha én sem tudom megfogalmazni, milyen vagyok, mik a céljaim, csak sodródom, akkor könnyen találhatom magam egy olyan ember mellett, akiről váratlanul az derül ki, hogy nem illünk össze. Pl lehet eddig nem tudtam magamról, hogy nekem sok bókra, dicséretre van szükségem, csak akkor fogalmazódik meg bennem, amikor már lassan egy éve vagyunk együtt és semmi....

Tovább bonyolítja a dolgot a rózsaszín ködös időszak, mert akkor azért sokan bókolnak, udvarolnak, aztán meg semmi, elfogy a motiváció. Szóval sokszor 1-2 évbe telik, mire rájönnek a felek, hogy ez nem fog működni. A kérdés, hogy szakítanak-e akkor, vagy szenvednek tovább, mert könnyebb mártírnak lenni, mint szakítani. Ezért nem jó, ha egy kapcsolatba 1-2 éven belül jön a baba. Ez még az az időszak, amikor sok minden kiderülhet.