Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kiábrándíthat az egy több éves kapcsolatból, ha a másik folyamatosan stresszel/vádol alaptalanul?
Most kezdtem az egyetemet, egész augusztusban mást sem hallgattam a páromtól és az egész családjától, mint hogy hogyan fogom őt megcsalni/hogyan fogok elzülleni, hogy fogom őt kidobni. Szeptemberben ahányszor találkoztunk csak stresszelt mégjobban ahelyett, hogy megnyugtatott volna, pedig a kezdés miatt egyébként is nonstop szorongtam, és ez borzasztó rosszul esik.
A héten nagyon össze is vesztünk amiatt, hogy nem bízik bennem és inkább szakítana mint megtenné, pedig továbbra sem adtam erre okot. Már napok óta ezen rágódunk és elegem van. Ezelőtt nagyon-nagyon jó volt a kapcsolatunk, nyilván voltak nehezebb időszakok(elkerülhetetlen) de megoldottuk mindig.
Most viszont azt érzem, hogy kezdek belőle teljesen kiábrándulni és nem tudom neki ezt megbocsátani, hogy folyton vádol alaptalanul és hogy korlátozni akar. Közeledik az évfordulónk is, de már nem érzem azt a motivációt, hogy készüljek rá. Létezik, hogy belefáradtam a féltékenykedésbe? Szakítanom kéne, vagy ez a harag és kiábrándultság elmúlik?:( Nem akarom eldobni a kapcsolatunkat, de most nagyon elbizonytalanodtam.
Mi az hogy a párom és CSALÁDJA (?). A családjának mi köze van hozzád? Egyáltan minek néznek téged? Egy lotyónak? Elküldeném őket a jó k anyjukba.
Ha el akarod végezni az egyetmet szakítasz vele és a tanulásra koncentrálsz.
Az ilyeneknek sose leszel jó, mert ha vége az egyetemnek akkor azzal fognak jönni hogy ki tudja mit műveltél te ott, hányan dugtak meg, milyen orgiákban voltál benne .... meg "ismerem én az egyetmistákat ... kurnak fűvel fával ... stb.
Nem hiányzik ez neked, csak a tanulásra figyelj.
#3 Hidd el, már nagyon sokszor kértem, hogy hagyja abba.:( De olyan, mint egy értetlen kisgyerek... Folytatja, amíg fel nem forr az agyvizem teljesen
#4 Én sem értem, soha egyiküknek sem tettem rosszat. +Ha a páromról ilyet mond bármelyik családtagom, azt inkább el se mondom neki, mert ez így is úgy is bántó... Nem is értem, ő minek mondta el még amellett, hogy állandóan traktált a rémképzeteivel
Én értem, hogy fél ezektől, egészséges féltékenység mindenkiben van, de én se nyüstöltem ezzel mikor elkezdte a sulit, mert bízok benne.
Olyan nehéz ezt elhinni, mert nem ilyennek ismertem meg és már évek óta együtt vagyunk, de az elmúlt hónap pokoli volt és elfáradtam
Ez egy féltékeny, korlátozó barom, a családjával együtt, aki minden erejével azon van, hogy megtörjön téged, és véghezvigye az akaratát, vagyis azt, hogy otthagyd az egyetemet. Én elhiszem, hogy mikor összejöttetek még minden szép és jó volt (vagy csak annak látszot), de most már egyáltalán nem ugyanaz az ember, mint aki akkor volt. Te meg csak a régi dolgokba kapaszkodsz. Olyan személyt szeretsz, aki már nem is létezik.
De előre látom, hogy úgyse fogod kidobni...
#7 Te jó ég.:( Na, én ezt nem akarom. Szeretem nagyon, de nem akarok elzárkózni senkitől miatta, mert az nem normális.
És ez az egyik fő probléma, hogy a szaktársaim elhívtak egy házibuliba hétvégére, ami jó, mert egyébként szét vagyunk szedve csoportokba és vannak olyanok, akiket még nem is ismerek, plusz sulin kívül amúgy is sokkal oldottabb mindenki. És ez teljesen kiverte a biztosítékot, pedig nemegyszer mentem a középiskolás barátnőimmel is szórakozni, nem értem, ez mitől lenne más... Ezerszer megkérdeztem tőle, mi ebben olyan elfogadhatatlan, de egyszer sem adott kielégítő választ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!