Miért kell a barátnőmnek csak azért megharagudni, mert csak este írtam neki?

Mindig, szinte mindig egy órán belül válaszolok a barátnőmnek az üzenetire, de tegnap délután elmentem nagybátyámhoz és utólag megültük a névnapját, és ugye ittunk, zenét hallgattunk, beszélgettünk, tehát jól éreztük magunkat. Előtte délelőtt írtam barátnőmnek, kérdeztem, hogy van, hogy aludt stb. erre fél egykor válaszolt is. Én este jöttem haza, kajáltam, zuhanyoztam, és utána, háromnegyed 12-kor válaszoltam neki. Láttam, hogy mérgesen köszönt el lefeküdni. Bocsánatot kértem tőle, leírtam hogy hol voltam, kinél voltam, mit csináltunk, és hogy miért akkor írok, és legvégén mégegyszer bocsánatot kértem.

Közben ma, ahogy irkáltunk, láttam, hogy kedvtelenül ír, szürkén és röviden fogalmaz, egyértelmű, hogy megvan sértődve. Kérdeztem is, azt írta nem haragszik, de közben látom az írásán, hogy egyértelműen igen.

Ti hogyan beszélnétek meg vele ezt pontosan?

Először is vagyonőrként dolgozom 12 órákat, nappal és éjszaka is, most nyáron főleg sokat kellett menni, és kell is még e hónapban, a szabadságolások miatti helyettesítésekkel. Odabent, amikor csak tudok (a 12 óra nagy részében tudok is) írogatok vele, hamar válaszolok és sűrűn, előtte elinduláskor is, és hazaérkezésemkor is az az első, hogy írok neki.

Másrészt nem várhatja el, hogy 28 évesen minden szabadnapomon egész nap a facebook-on töltsem az időmet mint egy 10 éves. Amúgy sem szeretem a face-t de most nem is ez a lényeg. Olykor elmegyek a haverokkal, vagy nagybátyámhoz némelyik szabadnapomon és ilyenkor biza, van amikor fél napig nem megyek fel. Ha tegnap nem nagybátyámmal iszok meg néhány sört, akkor valszeg valamelyik haverommal tettem volna. De ha utána felmegyek az az első hogy írok neki.

Harmadrészt van amikor ő is eltűnik fél napra, bocsánatot kér, és én soha nem haragudtam meg rá, ilyen pont a múlt héten volt.

Azt se mondhatja, hogy elhanyagolom, ha most veszek öt szabadnapot, akkor abból 3-at, 4-et biztos vele töltök.

Senki nem várhaja el, hogy az ember néhány szabadnapján ne kapcsolódjon ki, vagy ne menjen el valahova, és ne lője ki legalább egy fél napra azt kórságos face-t.

Itt van a mostani is, tegnap és ma szabad voltam és vagyok, tegnap a nagybátyámhoz mentem, de ma már vele találkozok ha minden igaz, mármint ha ő is szeretné. Nem várhatja el, hogy két napból, egy fél napra ne lőjem ki ezt a kórságot, és szívjak egy kis friss levegőt.

Azt meg már csak zárásként jegyzem meg, hogy munkahelyemen az idő nagy része alatt mindig irkálok vele, amikor hazajövök akkor is, este lefekvés előtt hullafáradtan hajnali fél kettőig akkor is. Azt már meg se említem, hogy nem egyszer fáj a fejem, a szemem, és a kezem a sok és sűrű írogatás miatt. Ha ezek után a szabadnapjaimon is minden áldott nap, egész nap fent vagyok vagy lennék, szerintem 40 éves koromra kiégnék.

Közben ma láttam, hogy "Miért lép félre a férfi" meg "Ha egy férfi gyáva" cikkeket like-olt, tehát azt hiszi megcsaltam mert 10 óráig nem léptem be. Gratulálok.

Ti ezt hogy beszélnétek meg vele? Én így. Amikor ő tűnik el én soha nem haragudtam rá. Én meg 28 évesen már többet igénylek mint hogy egész nap fent legyek.

Ő 23, én 28