Vajon már kezdem feldolgozni és innentől jobb lesz vagy ez csak átmeneti?

Majdnem 2 évig voltam együtt a párommal. Csodálatosan indult, nagyon szerelmesek voltunk, viszont fél éve pokollá változott az egész. Minden nap veszekedtünk, nagyon féltékeny volt tényleg ok nelkül, már barátaim se voltak mégis amikor olyan kedve volt gyanusitgatott, ocsmanyul beszélt velem, lokdosott.. belőlem is kijott az elmebeteg és borzasztoan kivoltam folyamatosan. Ha voltak Szép pillanatok az is max pár óráig tartott. Normálisan beszélni vele nem lehetett, ha be is látta a hibait változtatni nem akart, semmiért nem vállalt felelősséget. Aztán amikor szoba kerül a szakítás akkor meg sírt, hogy ő nem bír nélkülem élni, de nem változtatni akart, hanem én voltam a hibás, hogy milyen könnyen elengedem. Egy hete volt egy nagyon durva veszekedesunk. Szünetet kért. Én mondtam, hogy a problémákat csak közösen lehet megoldani. Ő ebben nem volt partner. Eddig mindig kiborultam és úgy éreztem, hogy belehalok és inkább legyek egy rossz kapcsolatban, de vele mert őt szeretem. Most viszont teljesen más... Persze fáj és nem vagyok jól, de már nem akarom keresni, nem akarok vele találkozni és nyitott vagyok egy új életre nelküle. Szerintetek kezdek tovabblepni vagy ez csak atmeneti és vissza fogok esni?

24/L