Lehet jövője annak a párkapcsolatnak ahol a nő a nagyvilági élethez szokott míg a férfi ezt nem tudja biztosítani kettőjük számára anyagi okok miatt?

Lehet, de átlagon felülinek kell lennie lekileg a férfinek.

Lelkileg, érzelmíleg, szívügyileg és nem testileg.Hogy észre vegye a kis nő, hogy azt ami egykor csillogás volt, milyen üres, és mennyivel többet ér minden csillogásnál ha szereti az embert, és törödnek vele.Odafigyelnek rá, és hogy ő a fontos annak a másik embernek.

De ez idő mire ilyen helyzetből egy nő ráébred, hogy igen szerencsés ha egy ilyen férfire akad. És mennyivel több ez a férfi minden világi csillogásnál.

Én személy szerint nem alkudnék meg és élnék alacsonyabb életszínvonalon, mint amit belőttem magamnak. Egyrészt kellenek célok az embernek, amikért tehet és amik által fejlődhet, másrészt meg az a létező legdepresszívebb dolog a világon, ha hátrafelé haladsz az életedben és nem előre. Szóval, női oldalról nézve nem az, hogy nem tudnék, inkább csak nem akarnék igazodni a szerényebb, egyszerű élethez (pl most Budapest szívében élek saját tulajdonú lakásban, az pl színvonalbeli visszalépés lenne, ha kiköltöznék Lófaxpusztára egy tanyára valaki szüleivel együtt a családi sertésfarmot gondozni).

Szerintem ez veszett ügy, de csak a magam szemszögéből nézhetem.