Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek is paraszt módon viselkedett a férjem?
Bocsi, hosszú lesz.
Az alaphelyzet, hogy én végzem az összes házimunkát a porszívózástól a wc-pucolásig bent. Plusz az összes szerelés is az enyém pl. Bútorösszeszerelés, lámpacsere stb.Kint én kapálok, öntözök, sövényt vágok. Ő füvet nyír ennyi meg néha főz, ha konyhalánykodom mellette. Ezen kívül két munkahelyen dolgozom, hogy tudjunk egyről a kettőre lépni. Ergó több pénzt is hozok haza.
Ma nagyon összevesztünk, mert reggel nem kevertem meg a kávéját mielőtt odaadtam neki és ebédre a csirke félig nyers maradt. El kezdett kiabálni és a fejemhez vágta, hogy bocsánat hogy bocsánat, hogy vannak elvárásai. Két gyerekünk van egy másfél meg egy négy éves fiú.
válasza:Nyilván tudod, hogy igen. De ezt tán vele kéne megbeszélned.
Viszont nem értem hogy ez mitől gyerekvállalás kategória. A szar házasság inkább Felnőtt parkapcsolatok.
válasza:Egyes igazad van.
Kettes a linkeden keresztül láttam először a kérdést.
Hármas ugyanaz a munkánk ugyanannál a cégnél dolgozunk csak más részlegen. Más időbeosztásban. Otthonról dolgozunk home office-ban az esetek nagy részében. A gyerekekre ha nincsenek oviban vagy csanában, felváltva vagyunk, mert nagyon sokszor hétvégézünk is. Ha minden kötél szakad, akkor egy nagymama is besegít. Pluszba most jött egy olyan lehetőség, amit muszáj volt kihasználnom. Ő ebben sem hitt, de ezért már bocsánatot kért.
válasza:Pont ezért maradt félig nyers a csirke, mert közben a kicsit etettem, a naggyal közben énekeltünk, és elfelejtettem, mikor tettem fel, és nem kevertem annyit, ming szoktam. Egy csirket ki is vettem, az átsült. Amit mi ettünk a naggyal, abban nem volt nyers darab.
A nagy karrier meg azért kellett, mert a férjem fizuja plusz a gyed mellett csak pár tizest tudtunk félrerakni. Plusz a munkahelyemen közölték vagy visszamegyek, vagy felvesznek valakit. A pluszmunka meg hosszú távon egy lehetőség arra, hogy a régi munkahelyemet otthagyjam.
válasza: válasza:Miért?
Ő NEM változott, gondolom a gyerekek ELŐTT is te csináltál mindent, ő meg szart az egészbe...
Nem paraszt a férjed, hanem te vagy hülye, amiért kettőt is megszültél, mikor tudtad, hogy milyen
válasza:Bizony, bizony Kedves kérdező!
Nagy igazságok hangzottak el az imént... Azért #8-as, a férje is változhatott, de rendesen... csak hogy nem jó irányban... pont az asszony "szuper-Anya" hozzáállása révén...
Nem lehetséges az, hogy pontosan Te szoktattad hozzá a "lajhár", vagyis "paraszt" üzemmódhoz? Pont azzal, hogy mindent bevállaltál annak reményében, hogy akkor te egy "tökéletes" háziasszony leszel az Ő szemében. Gondold el... nem véletlenül ilyen nevelést kaptál szüléidtől... hogy: - Lányom, legyél tökéletes! -
Vagy esetleg pont olyan mintát láttál a szülői családban, hogy: - Na..ilyenné(!) nem szeretnék válni, mint Anyám (vagy Apám)... - És most minden erőddel azon vagy, hogy úgymond... tökéletes legyél! Megjegyzem: NEM KELL tökéletesnek lenni! Nem is lehetsz az. Mert, ha megszakadsz, akkor sem leszel neki eléggé jó. De ez nem a te mentális problémád, hanem az övé. Csak éppen nálad csapódik le.
A férjed ezt persze tudat alatt érzékelve... elkényelmesedik (hisz az asszony szinte mindent megcsinál), s talán még az is lehet, hogy féltékennyé válik irántad, hogy Te mennyi mindent képes vagy elintézni... Ő meg nem. S ez egy olyan mértékű EGO erősödésbe kezd nála, amely később már ilyen jelenetekbe torkollhat: - Mi a fene van... asszony! Még a kávémat sem vagy képes rendesen elkeverni?? Haaa? - Ez persze bunkó viselkedésként hat, mert az is. De Ő, mármint férjed ezt észre sem nagyon veszi. Mert már TE HOZZÁSZOKATTAD a teljes körű kiszolgáláshoz! Így mondhatni: csicskáztat téged. Azt kérdezed: - de miért? Mert észre sem veszi ezt a tényt. Mert neki ez már pont annyira természetessé vált, mint levegőt belélegezni és kifújni.
Szóval oly módon ennek a konfliktushelyzetnek Te is éppoly részese vagy, mint Ő. Mert elkényeztetted! Hozzászoktattad a JÓ-hoz. Ez van.
Azt tisztázd vele nagyon gyorsan, hogy NEKED is vannak ELVÁRÁSAID, s ezt közöld is vele, hogy pontosan mi:
Add tudtára, hogy először is egyenrangú kapcsolatban éltek egymással. Másodszor pedig egyezzetek meg abban, hogy KI és MIT vállal (feladatot) a családban. S ehhez később aztán ragaszkodj is.
Vannak ugye dolgok, kötelezettségek, amelyeket meg kell valakinek csinálnia a családban. Osszátok szét, ki mihez ért jobban, s az legyen az Ő dolga. Ha viszont mindenhez Te értesz jobban... akkor meg meg kell tanítanod egys-más munkafázisra, különben nagyjából haszontalannak érezheti magát. S ekkor bújik belőle ki a "kisördög", s ettől kezd "tuskó" módon viselkedni. (Ez a tapasztalatom)
Ha ilyesféle higgadt, de határozott beszélgetésbe nem tudnád őt bevonni... hááát az baj. De akkor még mindig van egy lehetőséged: Dolgozz magadon, hogy végre kellő komolysággal fogadja azon szavaidat, amik eddig csak úgy esetleg lepattantak róla. Pontosabban az ego-járól. Mert úgy tűnik, a férjedet erősen az ego-ja irányítja. Talán pont azért, mert Ő is "valakinek" akarja érezni magát a családban.
Tehát elsősorban ne hibáztasd, ha valamit elcsesz, hanem adjál neki feladatot. Például rakjon össze egy bútort (bármit), vagy verjen be egy szöget a falba, stb. És vonja be nyugodtan játékosan a 4é fiát is... majd ha elkészül(ek), akkor meg dicsérd, s ne szapuld, hogy így meg úgy (lehetett volna jobb is!)... Ettől hízni fog a mája, mert FONTOS-nak fogja magát érezni, s ráadásul a fiúcska is sokat tanul ezekből a jelenetekből. (Ez maga a nevelés*, nem pedig a kizárólagos fenyítés!) Amíg viszont Te oldasz meg minden ház körüli munkát (a fiúsat is), addig Ő ugyan hol érezhetné magát fontosnak a családban?
*nevelés: bevonni a gyereket minden olyan tevékenységekbe, amelyet már piciben Ő is - Apa, Anya mintája alapján - majd meg tud csinálni: pl. papírt hajtogatni, sepregetni, kis-gereblyével tologatni a leveleket, stb. s mindezt játékosan, fütyörészve, nem pedig kényszeredve és nyögve... De ezt gondolom, tudtad eddig is.
Az ERŐ legyen Veled!
9-es köszi. Sok érdekeset írtál. Azóta mi is sokat beszélgettünk normális hangnemben.Én alapból minden téren maximalista vagyok, bár a gyerekek óta sok mindent képes vagyok elengedni, de nem eleget. A nyolcasnak igaza van, Bár a gyerekek előtt én is olyan lusta disznó voltam a háztartásban, mint a férjem. Ezért nem tűnt fel. A gyerekek születésével valami átkattant. A másik, hogy régen a férjem dolga volt a főzés, mert én egy normális rántottát is alig bírtam összedobni. A harmadik, hogy akkortájt, kb háromszor ennyit keresett két helyen. Sokszor húsvétkor és karácsonykor is be volt osztva. Azóta ez a munkahely megszűnt, pont mikor terhes lettem a kicsivel, egyik pillanatról a másikra. Biztos, zavarja hogy most nem becsülik meg anyagilag annyira a munkájat.
A negyedik az, hogy a gyerekek nem alszanak sokat. Se a nagy, se a kicsi. Ez mindkettőnket megvisel. Négy éve nem aludtam nyolc órát egyben. A férjemnek meg extra nagy az alvásigénye. Ő napközben simán lepihen, és rámhagyja a gyerekeket.
Végül pedig a gyerekeket bevonom a teregetésbe, a mosogép kipakolásba, az edények eltevésébe, a főzésbe is sokszor. Kint a kis kannáikkal segítenek öntözni, dömperrel viszik el a kikapált gazt stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!