Ti szoktatok csúnyán beszélni a párotokkal?

Ha nekem egyszer is ilyet mondott volna a férjem, hát szerintem a nyakába kapott volna egy vödör hideg vízet, a kommentárom kiséretébe.

Ne hagyd hogy veled így beszéljenek veled, de azt se tűrd, hogy bárki a környezetedben így beszéljen. Kívül tágasabb alapon, ki lehet tessékelni a mocskos szájú egyedet az ajtón kívűlre.

Az ilyen egy nagy paraszt.

Velem 1x beszelne csak igy.

Biztos hogy el nem turnem. Meg anno volt egy pasi aki allandoan piszkalt, es azt mondogatta hogy felb.szod az agyam a hulyesegeiddel. Egy rovid ido utan megelegeltem, es dobtam a sracot.

Szerintem parasztsag (szep szoval) ha valaki igy beszel egy novel.

Velünk is előfordul, hogy összeveszünk valamin, hogy néha dühösek vagyunk egymásra, de ilyen szavakat még soha nem mondott a férjem. Legalábbis nekem vagy rólam.

El sem tudom képzelni, mi válthatna ki belőle ilyen gorombaságokat valakivel szemben, akit szeret, és akivel együtt él.

Pedig egyikünk sem egy szent, néha ki-kicsúszik a szánkon egy-egy csúnya szó.

De sohasem egymással kapcsolatban.

Egyszer mondtam hasonlót a páromnak, egy nagyon durva vita hevében. De ezt megelőzte egy tönkrevágott családi ünnep, testvérével ordibálás meg nekem is beígért egy pofont. Valami olyasmit vágtam hozzá, hogy miért kell mindenki ünneplését-jókedvét tönrkevágni csak azért, mert ő ekkora s-fej pöch, már nem emlékszem pontosan. Ettől kicsit magához tért, mert nem szoktunk így beszélni egymással.

Viszont "finomabb" formában nem vesszük fel a káromkodást, amolyan élcelődés, hogyha valamire ellenkezünk a másikkal, akkor a "hát akkor bammeg" a válasz. Ez olyan belsős poén lett vagy nem tudom hogy mondjam. Persze furán néznek ránk, de ez nem komolyan gondolt dolog.

(Pl. ágyban keresztben fekszik, menjmárodébb. Visszakérdez hogy éshanem, én meg rávágom ezt hogy akkor bammeg. Persze utána odébb megy és odabújok.)