Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Rossz ember/nő vagyok, ha nem hoz lázba a babázás?
22 éves vagyok. A barátnőim nagy része már vagy terhes, vagy van gyereke, vagy áradozik mennyire szeretne már és milyen tündibündi egy baba. Az unokahúgom pár hónapos, és míg mindenki körülötte zsong meg gügyög neki, addig én az 5 éves tesójával játszok, mert vele már lehet mit kezdeni, lehet játszani meg beszélgetni is vele, nem kell erőltetetten gügyögni meg megjátszani magam.
Friss párkapcsolatban vagyok, nincs tervben a gyerek, a barátom sem ugrál érte szerencsére.
De néha emiatt rossznak érzem magam, hogy nő létemre (ráadásul kezdő pedagógusként) én nem ájulok el a csecsemőktől és nem álmodozok arról, hogy milyen jó lenne kismamának lenni meg egész álló nap a babára figyelni.
Mi a vélemenyetek erről? (Nem, nem ezen múlik a hozzáállásom a dologhoz, csak érdekel.)
válasza: válasza:22 évesen?? Ne viccelj, bőven ráérsz, ha egyáltalán akarsz később majd gyereket. Mi a barátnőimmel (véletlenül) 29-30 évesen kezdtünk el szülni. S van, akinek még így is belefért három gyerek is, nem maradt le semmiről.
22 évesen diplomáztam.Utána jól bedolgoztam magam a szakmámba, utaztam, önkénteskedtem, olyan tapasztalatokat gyűjtöttem, amiket gyerek mellett már nem lehet. Próbáltam olyan módon ismerkedni a férfiakkal, hogy megtaláljam azt a személyt, akivel később, éretten lehet családot alapítani.
Hajrá!
válasza:Engem sem hoz lázba, pedig már 30 éves vagyok.
Az ismerőseim/családom állandóan ezzel piszkálnak, nem veszik észre, hogy ezzel nem hozzák meg kedvem.
Nem kell mindenkinek szülni, ezt nem lehet erőltetni.
válasza:"Pedig fozes elott a babot illik beaztatni."
Szegény Bea...
válasza:Szia!
Én is egyidős vagyok veled, szintén a barátnőim már lagziznak és babát terveznek.
Engem meg hihetetlenül fura érzéssel tölt el, hogy akikkel együtt felnőttem és együtt játszottunk már ilyen komoly dolgokra vállalkoznak, s engem szó szerint megijeszt, ha belegondolok a helyzetükbe. Nem azért mert félek az elköteleződéstől, évek óta van párom és együtt tervezünk...
De nem érzem magam késznek ilyesmire. És veled sincs semmi baj! Én viszonylag szeretem a gyerekeket,de akár a családban se szeretek sokat babázni meg nyűgölni más gyerekével. Viszont ha belegondolok, a sajátomat(maaajd évek múltán) attól az embertől akit imádok,biztosan nagyon szeretném.
Mist még tök jó,hogy éljük a fiatalságunk és valahol normális hogy nem akaruk gyereket..majd pár év múlva viszont,ha úgy érzed kipróbáltad amit szerettél volna az életben lehet úgy fogod érezni,hogy hiányzik valami belőle és szeretnél saját gyerkőcöt.
Ez így teljesen rendben van szerintem :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!