Rossz ember/nő vagyok, ha nem hoz lázba a babázás?

"az 5 éves tesójával játszok, mert vele már lehet mit kezdeni" - én is egy 5 évessel tök jól elvagyok, elbeszélgetünk, sokkal jobban szórakozunk, mint a korombeli haverjaimmal :)

Fiatalabbakkal viszont én sem tudok mit kezdeni (főleg ha a szülő ott van, beleszól mit lehet, mit nem, "Hogy rakhattad a szőnyegre?!" és hasonló megjegyzések, és ettől kellemetlenül érzem magam.

Amúgy vagy 5 gyereket szeretnék, de az első 3 évet mindegyiknél szívesen kihagynám :)

27/F

nem tudom, milyen közegben élsz, de 22 évesen én még egyetemre jártam, ahogy a barátnőim is. eszünkbe se jutott a gyerekezés.

később sem akartam gyereket, aztán 35 évesen becsúszott. ő a szemem fénye.

“22 éves vagyok. A barátnőim nagy része már vagy terhes, vagy van gyereke, vagy áradozik mennyire szeretne már és milyen tündibündi egy baba.”

Inkább örülj neki, hogy neked több eszed van, minthogy ilyen fiatalon lebabázz. Kíváncsi lennék, 22 évesen milyen anyagi hátteret és érett, felnőtt magatartást tudnak biztosítani a gyerekeiknek. Én is 22 vagyok és eszem ágában sincs családot alapítani még legalább 5 évig, de inkább 10. Épp csak most végzek egyetemen, kell biztos munka, na meg sokmindent akarok még csinálni családalapítás előtt. Értelmiségiek ritkán vállalnak fiatalon gyereket manapság, szóval inkább legyél büszke magadra.

Az ismerettségi körömben a leggazdagabb családok mind olyanok, ahol a szülők 30 felett vállaltak gyereket.