Elhagytam a párom, lehet elhamarkodtam? Megérdemel még egy esélyt?

Páromat 6 év együttélés után elhagytam. Van egy 13 hónapos gyerekünk. Sajnos néha nem úgy viselkedett, mint akinek családja van. Sokszor hazudott, amit letagadott. Legutoljára, ami miatt a bomba robbant az volt, hogy elment egy haverjázoz, fél óra és jön. Másfél óra múlva hívom, nem veszi fel. Kiderült, a barátjától már rég eljött, kocsmázni ment. Összevesztünk. Ő ilyenkor kiabál, csapkod, volt hogy meglökött, most a csuklómat szorította meg, hogy figyeljek rá ha beszél. Ilyenkor senkiházi vagyok, a diplomám nem ér semmit, hülye vagyok, ha szakítok vele nem fogok kelleni senkinek. M@r volt, hogy azt mondta takarodjunk a lakásból. Ezt mind a gyerek előtt. Kértem, fejezze be, ne dühöngjön,legalább a gyerek számítson. Azt mondta, ha szétmegyünk a gyerek se fog számítani. Ez szíven ütött. Hogy mondhat ilyet? Persze másnap jött a bocsánatkérés, ő ezeket nem komolyan gondolja. De mégis mondja. Én nem ilyen családban akarom a gyereket nevelni, hogy azt lássa, az apja így beszélhet az anyjával.Tudom,én is hibás vagyok, lehet nem kellene mindenért szólnom.. Mikor mondtam, hogy vége, azt mondta ö ző vagyok, nem gondolok a következményekre, hogy a gyerek apa nélkül fog felnőni. Valóban önzőség részemről? Azt mondja meg fog változni, de már nem ez volt az első kirohanása. Lehet most más lesz? Most a szép dolgok jutnak eszembe, hiányzik, hiányzik, hogy egy család legyünk!!