Hogy lehet túlélni komoly csalódásokat?

Én alapvetően nehezen dolgozom fel a csalódásokat. Az utóbbi időben több olyan is ért, ami ugyan nem komoly kapcsolat volt, hanem egy komoly kapcsolat lehetősége, egy-egy olyan ember, akikben komoly lehetőséget láttam, akiket megkedveltem. Nem a szerelmet, hanem a lehetőséget gyászolom, és nálam ez is éppen eléggé drámai és tragikus, mert borzasztó ritkán van ilyen, nemhogy évente, de 6-8 évenként 1-2.

Ezeket az emebreket a gyávaság, a gyengeség miatt vesztettem el- az én számlámra maximum az írható, hogy a feszültségre reagálva nem befogtam a szám, hanem elmondtam amit zavar.

A kérdés az, hogy hogyan éljem túl, hogy elvesztettem emebreket, lehetőségeket. Ez szörnyű, rendszeresen sírógörcsöm van, hiányik a társasága, a hangja, az arca, minden. Nincs olyan, hogy majd jön a következő... nem gondolom, hogy lesz még ilyen. Nagyon kevés, aki nekem megfelel. Ez van.