Otthagyjam a menyasszonyom?

Én azt tanácsolom, hogy először próbáld felrázni a kapcsolatotokat, és attól függően dönts, hogy ez hogyan sikerül. Lehet, hogy csak egy kis frissítés kell kettőtöknek mert túlságosan beleszoktatok a mindennapokba. Ha viszont nem oldódik meg ez az ellaposodás, és továbbra is vonz a másik hölgy, akkor inkább bontsd fel az eljegyzést, és még most szakíts.

Viszont azt mindenképp vedd figyelembe, hogy minden kapcsolatban csökken az intenzitás idővel. Ha olyannal vagy együtt, akivel összetartoztok, akkor ezen tovább tudtok lendülni, ha nem tartoztok össze, akkor az a kapcsolat annyiról szólt és nem többről.

Mindig lesznek olyan nők, akik fellobbantanak benned valamit. MINDIG. Nem kib aszott hattyúk vagyunk, hogy a másik bevésődik nekünk és utána soha, de soha nem fogunk másra vágyakozni. Észben kell tartani, hogy a hormonrendszerünk az egy emlős állaté és ennek tudatában kell élni, nem pedig ábrándokat kergetni a halhatatlan, megingathatatlan szerelemről... Ha hülyeségekben hiszel akkor történnek az ilyen hirtelen szerelmek.

Hadd tegyek fel egy kérdést. Miért kezdtél bizalmaskodni ezzel a nővel? Az ilyen őrült szerelmeket mindig csupa ártatlan dolog előzi meg, amit ha számon kérnek azt felelik, hogy de hát mi van abban? Az, hogy egy lépcsőfok a tragédiához vezető úton. Miért tetted meg azokat a tyúklépéseket, amik ide vezettek? Miért kellett vele "csak kávézni", "csak viccelődni", "csak mesélni az első kutyádról"? Mindig így kezdődik. Ez a sok önmagában ártatlan dolog aztán felhalmozódik és ez lesz belőle.

És feltennék egy másik kérdést is. Te mit éreztél volna, ha a menyasszonyod kezd el barátkozni egy másik férfival, majd könnyes szemmel eléd állna, hogy ő nem is érti hogy történhetett, ő ezt nem akarta, nem tehet róla, egyszerűen csak megbabonázta ez a férfi? Egyszer csak azt vette észre, hogy teljesen véletlenül nem szándékosan beleszerelmesedett. Vagy hogy egy délután egyik pillanatról a másikra megdugódott...

Amire ezzel az egésszel ki akarod lyukadni az az, hogy veled ez nem csak úgy megtörtént, hanem te hoztad létre apró, nem alaposan átgondolt döntésekkel. Az is egy döntés, hogy valakire teli szájjal mosolyogsz és "véletlenül" megérinted a felkarját, vagy egyszerűen csak udvarias vagy vele és kerülöd a bizalmaskodást. Ahogyan megteremtetted ezt a helyzetet úgy vissza is csinálhatod, ha belátod a hibádat és van benned tartás.

Nem értek egyet azzal, hogy minden kapcsolat szerelemből, ugyanolyan intenzitással van. Ötezerféle okból kezdenek egymással az emberek. Lehet csak szimplán szexhiány vagy vígasztalódni kell a másik egy csalódás után.

És mivel minden ember más és más, ezért a szerelem is lehet különböző.

A kérdés kiírója azt írja, nem volt még ilyen őrülten szerelmes...Persze ez lehet illúzió is, mert maga az akadály, a legyőzhetetlen akadály is lehet őrjítő, és ha nem lenne az akadály, már talán feleannyira sem őrülnének meg egymásért azzal a nővel.

Én változatlanul azt mondom, iszonyatos hiba lenne így megnősülni!

Igaza van abban a 8-asnak, hogy mindezt a kérdező engedte, átadta magát ennek az egésznek és akár dönthetett volna úgy is, hogy nem lesz szerelmes.

De nem hinném, hogy figyelmen kívül szabad hagyni azt a tényt, hogy szerelmes akart lenni. Ennek is meg van az oka.

Én voltam krízisben a férjemmel és amikor felfigyeltem másra, vonzó volt annak a lehetősége, hogy újra szerelmes legyek, de valójában nem akartam. Emlékeztem, milyen kimerítő is annyira szerelmesnek lenni, ráadásul mekkora illúzió, és a hátam közepére sem kívántam. Most, 9 év elteltével egész másként érzek. Felfigyeltem valakire és akartam ezt a szerelmet. És annak is meg van az oka, hogy akartam szerelmes lenni. Nem kéne figyelmen kívül hagyni ezt a döntést.