Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túl hamar találtam meg az igazit, előtte nem tudtam kiélni magam?
18 évesen az első szerelmem máris a nagy Ő lett. Előtte is volt 1-2 kapcsolatom, viszont senkibe sem tudtam beleszeretni. 18 éves koromra már azt hittem, hogy én nem vagyok képes a szerelemre.
A lényeg, hogy én alapvetően nagyon szeretek bulizni, szórakozni, mikor még szingli voltam sokat eljártam ilyen helyekre. Most már 20 éves vagyok, 2 éve vagyok együtt a párommal és néha azon gondolkodom, hogy nem-e lesz gond később, hogy nem tudtam kiélni magam előtte? Vágynék arra, hogy még bulizzak, több kapcsolatot kipróbáljak, több férfit ( a párommal veszítette el), hogy végre legyen szerelmi csalódásom... Hülyén hangzik, de tényleg szerettem volna az életemben legalább egy viszonzatlan szerelmet, aki miatt sírhatok. :D
Hiányzik a "fiatalságom", hogy meggondolatlan dolgokat csináljak és kitomboljam magam. A páromat imádom, nem hagynám el. Ő nagyon komoly, utálja a piát, a bulizós helyeket, szóval együtt nem szoktunk bulizni. Volt már valaki hasonló helyzetben? Vagy ti mit gondoltok, el fog ez múlni pár év múlva?
Tudom hogy elég nevetséges az egész, mert egy részről nagyon hálás vagyok, hogy rátaláltam az igazira, másrészről meg nem bántam volna, ha mondjuk 20-21 évesen ismerjük meg egymást.
L
Már 2 év után ezt érzed, nagy baj van. Vagy szenvedni fogsz, v félreqni. Még most hagyd el, és ő is éli az életét, és talál egy normális lányt.
Mondom úgy, hogy mi is 18 évesen jöttünk össze, nekem csak 1 kapcsolatom volt, és még sem érzem ezt, 23 évesen, 5 év után....szóval nálad a baj.
Én 19 vagyok. Kb 2 és fél éve vagyok kapcsolatban az első és egyetlen komoly barátommal,de nem érzek semmi hasonlót. Örülök,hogy megtaláltam őt. A kalandjainkat együtt éljük meg,ahogy az örömöt,a bánatot és az új dolgokat is. Romantikzs és erotikus értelemben nem igénylek senki mást rajta kívül.
Az pedig;hogy te igen,inkább arra enged következtetni,hogy a személyiségetek nem összeegyeztethető.
Szerintem nem az a gond, hogy nem élted ki magad.
Hanem az a gond, hogy hosszútávon nem a megfelelő férfival vagy együtt. Nem ő lesz életed párja.
Sosem hagynám el csak ez miatt. És nem is "szenvedek" ettől, csak megfordult párszor a fejemben, hogy fiatal vagyok még. Azért írtam ki a kérdést, hogy hátha adtok valami megfogadható tanácsot, vagy valaki, aki volt hasonló helyzetben elmeséli ő hogyan élte meg.
Nem tartom magam r-ibancnak, mint mondtam ő az első szerelmem, nem csalnám meg, nem feküdtem még le senki mással, nem öltözök ribisen és nem is posztolgatok semmi képet facera és instám sincs. Mitől lennék akkor ribi? :D Azért, mert megfordult a fejemben, hogy dekár hogy egy kicsit nem volt több szingliségem az elkötelezettség előtt és dekár, hogy nem éltem még át szerelmi csalódást? Mindenkinek vannak az életében olyan dolgok, amiket át szeretne élni mielőtt meghal.
Először is jobb lenne, ha mindenki elfelejtené ezt a nem éltem ki magam hülyeséget.. Mivel egyáltalán nem következik ebből az, hogyha "kiélted" volna magad akkor bármiben más lenne most a helyzet.
Egyébként bulizni lehet úgy is, hogy barátnőkkel vagy barátokkal eljársz ide oda nem kell ahhoz más ágyában végezni, hogy jól érezd magad. A szerelmi csalódásos rész pedig csak szimplán hülyeség.
Azt gondolom, hogy tipikusan olyan lehetsz akinek, ha nincsenek problémái akkor generál/csinál magának. Viszont, ha már ilyeneken gondolkozol az valóban nem sejtett sok jót és idővel még a kapcsolat is rámehet, ha túlságosan is beleéled magad az ilyen gondolataidba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!