Mennyire tolerálnátok ha a párotok nem akarna beszélni a volt kapcsolatairól?

Az én férjem annyira nem akart beszélni a szüzessége elvesztéséről, hogy kitaláltam, hogy rokonnal csinálta.

Nem mondta meg, hogy kivel, de később azt is kitaláltam. Amikor megmondtam neki, hogy tudom, kivel, nem tiltakozott, de amúgyis láttam rajta, hogy igaz. Amúgy az egyik unokatesójával. Nem mondta meg, hogy unokatesóról van szó, de megéreztem, mégpedig abból, hogy egy rokonlátogató körúton megcsodáltuk a csaj kislányát, aki a kislány apukájától elég hamar elvált, tán még házasságig se jutottak. Ott ült mellettem a férjem, mellette az unokatesó a kicsi lánnyal, a 3 éves kislány pedig ránézett a férjemre és az apja nevén nevezte őt. Gábor vagy mindegy, így szólította és mindenki nevetett és mondták neki, hogy kicsim, ő nem az apukád. Vidék, szóval túl sok fiatal hapi nem kószált abban a kis faluban, de mégis, fura volt. És nem abban a pillanatban, hanem pár napra rá, egyszercsak bevillant az egész és tudtam, ennyiből tudtam, hogy a férjem ezzel az unokatesójával feküdt le életében először.

Vannak ilyen megérzéseim. Nem tudom, annak a kislánynak is megérzés volt-e ez az egész, de jól beletrafáltunk mindketten. Amúgy annyira nem zavart, tudom milyen amikor tinédzser az ember és az élő fát is megdu..gná, szerintem puszta kíváncsiság volt, csak kicsit túlságosan felfedezték egymást. Mondjuk nem tudom, hogy ezek után mennyire hagyhatom majd nyugodtan a lányomat együtt a vele egyidős fiú unokatesóval úgy 15 év múlva:(

Szerintem azért is jó tudni egymás múltjáról, mert közvetve példázza mi fér bele a másiknál és mi nem, milyen hibákat hajlamos elkövetni az aktuális párunk (mi magunk, odafigyelhetünk etéren egymásra), hogyan reagál le a másik bizonyos szituációkat, így fel tudunk készülni a reakcióira, elkerülhetünk konfliktus helyzeteket stb. Persze, hogy ennek előnyeit élvezni lehessen, kerülendő visszaélni azzal, hogy a másik meg tisztel minket a bizalmával.

31/f

Én váltam emiatt 20 év után, mert akkor derült ki, hogy átment rajta a fél város. Valahol éreztem, de mindig is tagadta.

Ha valaki nem akar beszélni a múltjáról, az azért van, mert szégyenkeznie kell miatta.

Ezen a csajon, már átment a fél város. Inkább dobd, ki mert csak szégyenkezni fogsz miatta. Hadd menjen a 101. pasihoz...

Szerintem azt nem rossz megbeszélni, hogy hány kapcsolata volt, nagyságrendileg meddig tartottak, és volt-e egyéjszakás. Ennél jobban nem igazán mennék bele, bár én úgy vagyok vele, hogy ha kérdez a párom, akármit szívesen elmondok neki, nincsenek titkaim. Magamtól nem fogom ezzel traktálni, nem mindenki kíváncsi rá.

Mondjuk én eleve csak akkor gondolkozok párkapcsolaton valakivel, ha már tudom ezeket (és úgy könnyű kiszűrni, pl akinek volt egyéjszakása, azzal nem jövök össze)

#11

AZtarohadt ez beteg, és még vele vagy? Azt hittem ilyen csak az alabamai redneck-es viccekben van. Bloah...... ;-;

A múlthoz mégis kinek mi köze van?

Semmi, néha szóba kerülnek az exek ilyen-olyan beszélgetések kapcsán, de nem faggatom, hogy hány nője volt, részletesen mondja el, stb. és ő sem engem.

Vele vagyok, sőt, miután megtudtam, utána még hozzá is mentem feleségül. Én tényleg tinédzserkori kíváncsiságnak tudtam be.

Ettől függetlenül egyszer megkérdeztem tőle, hogy ugye a lányunkat nem szándékozik majd megprütykölni (akkor volt 1-2 hónapos a babánk), úgy rohant el a szobából, majdnem sírt. Akkor ezzel a kérdéssel tönkretettem a házasságunkat, sose hevertük ki.

Amúgy szerintem ez tök gyakori, csak senki nem dicsekszik vele és a legtöbb nő soha nem jött volna rá a helyemben. Vannak ám sötét kis titkok a családokban és nem csak az övékben, a miénkben is. Én anyámtól tudom, hogy a nagyapám megsimogatta a lába között, amikor tinédzser volt. És anyám egész életében rejtegette ezt a titkot, hogy a nagymamám szegény meg ne tudja.

Hány ilyen titok lehet a ti családotokban is, amiről fogalmatok sincs?

Én már nem hiszek senkiben.