Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan szakítsak vele, ha ilyen "erőszakos"?
Kicsivel több,mint egy éve vagyunk együtt a barátommal,és eleinte minden jó volt,nem voltam féltékeny,nem volt semmi gond a kapcsolattal. Aztán eléggé zűrös lett minden, rengeteget veszekedtünk és sírtunk, sokszor felmerült a szakítás, és végül 2x tartottunk is egy hetes szünetet. Most is heti szinten veszekszünk, mindig történik valami, amivel képes felhúzni engem. Először próbálom vele megbeszélni nyugodtan, hogy engem mi zavar,de az esetek többségében "a szőnyeg alá söpri a problémát", elintézi az egészet azzal,hogy: "kussolj már, nem vagyok kíváncsi a veszekedésedre, ne unalmaskodj". Persze ezzel engem mégjobban feldühít,hogy nem képes értem semmit sem tenni, és nem tudja azokat a dolgokat teljesíteni, amit én elvárok tőle,és persze folytatódik a vita(sok mindent egyébként elnéztem már, toleráns voltam).
A legdurvább az,hogy 2 hónapja már olyan szinten megy a veszekedés, hogy nekem jön, ellök, szószerint "eldob" a kanapéra, ordibál velem, ilyenkor én meg elkezdek sírni, tovább szid engem a legdurvább szavakkal, lenéz, megaláz.. Ezután persze én mondom,hogy nem birom ezt tovább, ahogy viselkedik velem, szakítok,és hazamegyek. Ilyenkor jön az,hogy lefogja az egész testemet, szorítja a karjaimat, ide-oda ráncigál,csak hogy ne tudjak elmenni stb.. És egyszerűen nem tudok tőle szabadulni, plusz még ilyenkor is szid engem,meg ilyeneket mond,hogy tönkretesz engem.. Végül mikor lenyugszunk (én csak 1 óra sírás múlva),akkor persze megbánja amit mondott, elkezd sírni,hogy nem akar elveszíteni engem,meg hogy nagyon szeret,és egyszerűen nem tudom hova tenni ezt az egészet, és igazából én is nehezen tudok megválni tőle,mert a kapcsolat elején nagyon szerelmes voltam belé, de azóta rengeteget sírtam minden miatt, meg ezek a "veszekedéseink" nagyon eldurvultak,és szerintem rosszabb is lesz.. De élőben nem tudok szakítani pont ez miatt,hogy lefog stb.. Csak azt szeretném, ha megváltozna,és törődne velem többet,és nem lenne ilyen aggresszív, nem szarná le az érzéseimet,és tenne is azért valamit,hogy ne veszekedjek..
Ti mit tennétek a helyemben? 18 évesek vagyunk mind ketten.
Eddig csak kifogasokat hallottunk toled kerdezo. Ugye nem gondolod komolyan, hogy mi tok ismeretlenul elo tudunk allni egy haditervvel? A reszleteket neked kell kitalanod, senki nem fogja helyetted kitalani melyik nap, hany orakor es melyik busszal kell eljonnod. Mi csak altalanos tanacsokat tudunk mondani, sorolom:
1. Nem fog valtozni csak rosszabb lesz.
2. Ez a tortenet mar millioszor lejatszodott csak mas nevekkel. Tanulj masok hibajabol es ne menj vegig a forgatokonyvon.
3. Ha egyedul nem megy kerj segitseget, ne a kifogasokat gyartsd. Ha apadat leutne hozzon meg egy embert. Vagy jojjon el ket baratnod, noket talan nem ut meg. Legy kreativ, ezek peldak voltak, ezek menten a sajat lehetosegeid szerint talalj ki egy megoldast.
Állj, állj, állj! Én egy szóval sem mondtam, hogy nála lakok! Honnét szedi mindenki ezt? Sok időt töltök nála, magamhoz biztos nem hívom, ha folyton csak veszekszünk..
Épp ez az, hogy nem enged ki a szobájából,házából, ha nála vagyok, és nem tudok hazamenni, hanem magánál tart..
Mégis hol tartana? Az egesz kerdésén látszik, hogy nem is akarja megtenni csak szerencsétlenkedik, és minden javaslatra ósdi kifogásokkal jön.
Pedig igy hogy nem élnek együtt nincs nehéz dolga, de annyira együgyű szegény, hogy tényleg meg fogja várni, míg szét lesz kenve a falon...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!