Rá lehet valahogy venni egy férfit arra, hogy vigyázzon magára? Illetve arra, hogy ha mégis megtörténik a baj, akkor szóljon?

A páromról volna szó. Munkában szerszámokkal dolgozik, és mindig történik vele valami, tegnap már az n+1. alkalommal mehetett a sebészetre, egy lepattant fémdarab csúnyán megsebezte a karját, holnap megyünk röntgenre, hogy kiderüljön, benne maradt-e a karjában a fémszilánk -

egy már van a kézfejében, nem olyan rég került oda, úgyhogy tegnap már ismerősként fogadták a sebészeten. Emellett volt már egy csomó hasonló balesete.

Teljesen kész vagyok tőle.

Minden áldott reggel megkérem, hogy vigyázzon magára, ő minden áldott reggel megígéri, majd rendszeresen szembesülök ezzel.

Na de azt is hogy... Fel nem hívna ám ilyenkor! Nem, munkatársak segítségével ellátják a sérülést gyorsan amennyire lehet, valaki beviszi a rendelőbe, ott ellátják rendesen, mikor végeztek, akkor pedig állapotától függően visszamegy dolgozni(!!!) vagy hazamegy, és este, mikor én is hazaérek, akkor meséli el, hogy mi történt.

Ettől is teljesen kész vagyok.

Szerintetek tudok csinálni BÁRMIT, hogy odafigyeljen egy kicsit magára? Teljesen tojik ezekre, utólag csak legyint, hogy de hát nem is komoly baj (végülis, némi spriccelve távozó vér nem is komoly), én meg totál ki vagyok készülve, állandóan aggódok miatta, mert egyrészt tudom, hogy történni fog ilyesmi előbb-utóbb, másrészt tudom, hogy akkor nem fogok tudni róla, szóval folyton bennem van, hogy "akár épp most is kórházban lehet"..

Minden mást meg tudunk beszélni, minden más problémán tudtunk segíteni, de erre a két dologra egyszerűen nem tudom rávenni (hogy vigyázzon & hogy szóljon), ha a fejem tetejére állok, akkor se. Legalábbis én így érzem, és eléggé kezdek kétségbeesni.

Van valami ötletetek, hogy hogy tudnám rávenni ezekre, hogy tudnék hatni rá? Már elmondtam neki mindent, amit itt írtam, elmondtam hogy ez fontos lenne nekem, elmondtam hogy miért lenne fontos, stb, de ide más kell, úgy tűnik.

Mit tehetnék?

(27 évesek vagyunk mindketten, ha ez számít)