Ha egy nő a ismerkedés során nem beszél a keresetéről és az anyagi helyzetéről az mit jelent?

Hogy te mekkora gyökér vagy, Istenem...

Komolyan, az ember elolvas pár ilyen kérdést, és utána kifut a világból is. Döbbenetes, hogy mennyire egyszerű, egysejtű lények élnek ezen a bolygón, emberi testben!

Te tényleg nem tervezed kihasználni a lehetőséget, amit kaptál az élettől, hogy képessé válj a bonyolult emberi gondolkozásra is? Maradsz ilyen éticsiga színvonalon?!

Tudod, mi az illem? A kulturáltság? Az IQ?

Ami neked nincs.

"Randizós" fázisban párommal sosem beszéltünk a pénzről. Nyilván láttam, hogy tanul/munkát keres és szorgalmas ebből levettem, hogy anyagilag független ember lesz nem egy munkakerülő akit "el kell tartani". (akkor végeztünk az egyetemen) Nekem ennyi elég volt.

Mint később kiderült egy elég komoly családi vállalkozásuk van szóval "tehetősebbek" mint én. De ezzel sosem kérkedett vagy vágott fel (még szóban sem), és szerintem ha ezt teszi az inkább unszimpatikussá tette volna nem pedig előrelátóvá.

Pénzügyekről akkor kezdtünk el komolyabban beszélni mikor összeköltöztünk és elkezdtük az esküvőt szervezni. (az esküvő anyagi részének a szervezése pl kitűnőpénzügyi feladat a pároknak. Belátni, hol vannak az anyagi határaink, ésszerűen spórolni a költségeken úgy hogy mindkét fél kívánsága azért meglegyen) Megbeszéltük mennyit teszünk félre a rezsire, havonta mennyit kéne félretenni gyűjtögetés céljából stb...

Az, hogy valaki "élősködő" típus e nem a tárca vastagságától múlik. Kereshet ő 500.000ft-ot is ha nem tudja beosztani és elszórja minden hülyeségre. (szerencsejáték,ékszerek, drága ruhák stb.) Ha nagyon figyelni akarsz ne a fizuját nézd, hanem, hogy a mindennapi életben, hogy bánik a pénzzel. Garasoskodik és mindenből a leggagyibbat veszi, vagy felesleges meggondolatlan kiadásokba megy bele. Vannak hosszú távú tervei vagy csak egy "élj a mának" típus. A kettő között van értelmes átmenet.