Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom mindenáron azt akarja hogy hívő legyek, szerinte ördög van bennem hogy ellenállok?
És ez nem kamu, bármennyire is annak tűnik! Ok hogy ő az, meg neki ez fontos, de én ha el is fogadom bizonyos formában az ilyen dolgokat, az kb a legutolsó nekem. Kezdek elgondolkodni barátom mentális egészségén, mert hogy ez nem normális az biztos. Ismerek nagyon vallásos embereket, de azok sosem beszélnek így, és főleg nem erőszakoskodnának emiatt mással. A hit lényege tudtommal pont hogy a feltétel nélküli szeretet, elfogadás. De amit időnként ő művel az beteg. És ha csak annyit megpróbálok visszakérdezni hogy te úgy élsz e (mert bizony nem!) akkor egyből azt mondja hogy "hallgass sátán!, nem rólam van szó"
Szeretem őt, és amúgy normális(nak tűnik), de időnként a fejébe veszi ezt, és nagyon keményen próbál rávenni hogy térjek meg. Mit csináljak vele? Komolyan nem tudom mi legyen, nincs kedvem ilyen ostobaság miatt elhagyni, számomra a vallás inkább csak egy mese, a gyenge emberek, kétségbeesettek menedéke (ezt sose mondtam neki, az kéne mégcsak). Azt mondtam megtérek, mert egyrészt nem akarok ezen vitázni, másrészt meg valahogy eltudom ezt fogadni, csak nem ilyen erőszakkal. Harmadrészt meg azt hogy legbelül mit gondolok erről nem kell tudnia.
De sokkal inkább segíteni szeretnék neki, mert úgy látom hogy ez nála egy komolyabb pszichés probléma lehet, más hívők normálisak.
Vagy adjam föl, és meneküljek? Hagyjam ott egy talán nem is létező lény vagy energia miatt? Nekem ez kb olyan mintha azért hagynám ott mert nem hisz abban hogy a mezei virágokban tündérek laknak... A hit számomra magánügy, bármelyiket tiszteletben tartom, csak ne akarják rámkényszeríteni...
Bocs ha rossz a kategória, nem tudtam hogy hova tegyem, vallásba, emberekbe, esetleg egészségbe.
Számodra banális, neki meg túl fontos.
Ez egy olyan alapvető értékrendbeli különbség, amivel nem lehet együtt élni. És máris nem az erdei manók miatt dobod.
#10, erre mondom hogy ő sem úgy él. De ő el fogja nyerni a bocsánatot, hisz tiszta szívvel hisz, még én elfogok kárhozni mert nem hiszek...
És ilyenkor van az hogy bármennyire is küzdök, nem bírom ki nevetés nélkül, erre teljesen betud pöccenni, hogy az ördög neveti ki az ilyen szavakat.
Amúgy több éve együtt vagyunk, először kb másfél éve "vitáztunk" össze Jézuson (nekem ő csak egy jó ember, egy próféta VOLT, ő pedig hisz a megváltásban), meg most a napokban szállt rá megint erre a témára. Azért mondom hogy csak időnként van ez, amikor engem is ennyire beakar vonni. De ez komolyan ijesztő. Főleg amit #7 ír, bár odáig remélem sose jutnánk...
#13, ez a normális hozzáállás.
A gyerekeitek meg megismerik mindkettőtök nézeteit, aztán eldöntik melyik áll hozzájuk közelebb. Én is így gondolnám, de félek vele ez nem fog menni. :(
A hite szerint téged is a Teremtő akarata hozott létre, méghozzá épp ilyennek.
Ha ezt elfogadja, akkor be kell látnia, hogy ellene nem tehet.
(Sajnos, aggódom, hogy nem fog hatni rá ez az érv: sok hívő válogat a "szabályok" közül, aszerint, hogy az érdeke mit kiván.)
nem kell tulbonyolitani: most kesziti elo a terepet a szakitasra.
azt akarja, hogy te szakits vele (ez azert konnyebb a lelkiismeretenek), ha ezt nem tudja elerni, akkor o fog veled, az istentelensegedre hivatkozva.
Azt már nem egyszer mondtam hogy tudod e hogy a szex is bűn? Sőt a maszti is. Mondom megtérek, de akkor házasságig nincs több szex 😁
Azt mondja nem ez a lényeg, ne forgassam ki, ne gúnyoljam ki, ne a bibliát nézzem, csak higgyek, érezzem az istent.
Nem tudom eldönteni hogy sírjak vagy nevessek, de azt se hogy mi legyen. Mert azért 99%ban nem ez a téma köztünk, csak amikor igen akkor nagyon. És ez azért megijeszt.
Ha ezzel akar szakítani az amúgy annyira nem is baj, emiatt legalább nem lenne lelkiismeret furdalásom... Bár azért tényleg szeretem, viszont ez nem csak a kettőnk kapcsolatára van/lesz hatással -amit le tudok kezelni ha megerőltetem magamat- de mi lesz ha gyerekünk lesz? Ott egyetlen hogy bízom majd a gyerekben hogy az én racionalitásomat örökli majd...
"Ott egyetlen hogy bízom majd a gyerekben hogy az én racionalitásomat örökli majd..."
Tehát vele maradsz. Egy visszamaradott, vallási fanatikus vadbarommal. Gratula. Én már a kérdésed elolvasásánál is éreztem, hogy eszed az neked se sok, de a válaszaiddal, különösen az utolsóval bizonyossá tetted.
Komolyan, egyszer a hívők meg a buták fogják elpusztítani ezt a bolygót. Amúgy meg a barátod tipikus katolikus, ők szelektálják a Bibliát, ahogy nekil tetszik, meg ez is jellemző, hogy nem baj, ha nem élnek vallásosként, majd halálukkor elmondanak pár Miatyánkot és kész. Nem véletlenül lehet náluk gyónni. Az mindent megold.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!