Ki hogy viseli hogy a párja egesz nap dolgozik? Kivagyok borulva.

Esküszöm nem értem, hogy minek ugrottak neki ennyien a kérdezőnek... Nyilván az ember egy párkapcsolatban sem szűnik meg önálló, szuverén férfiként/nőként létezni és vannak saját céljai, tervei stb. Ha már hosszú éveket tanult, rengeteg időt, pénzt és energiát beleölt, akkor azt nem fogja hagyni kárba veszni, hanem kihasználja a tudását. Ha szereti is a munkáját, akkor az egy külön öröm, hogy azzal foglalkozhat és szeretne is benne fejlődni, illetve pénzre is szükség van stb., stb....Ez mind érthető, semmi baj nincsen vele. Ugyanakkor mi a franc értelme van egy kapcsolatnak, ha a két félnek nincsen elég ideje egymásra? Hm? Mert az tök jó, ha az embernek lehetősége van az önmegvalósításra és beteljesítheti az álmait, ezt elismerem, de ha emellé már nem tud beszorítani egy kapcsolatot, akkor minek akar egyáltalán kapcsolatot?...ugyanis egy kapcsolatban szükség van minőségi együtt töltött időre, nem csak annyiból áll, hogy férfi-nő megeggyezik, hogy “akkor mi mostantól egy pár vagyunk”, néha szexelnek és ennyi. Egy kapcsolatért is kell dolgozni, kellenek a közös programok, beszélgetések és az érzelmeket is fenn kell tartani. Ha nincsen idő egymásra, akkor szerintem az már régen rossz... Nem mondom, hogy könnyű és választani sem az, de valamilyen szinten rangsorolni kell, akár tetszik, akár nem.

Tudom, hogy ez nem könnyű, mert ezer dolog van, amire oda kell figyelni és időt kell rá szánni, a munkák között sem tud csak úgy válogatni az ember, pénz is kell stb., de igenis fontos az együttlét és engem is zavarna, ha a kérdező helyében lennék. Én is nagyon szeretem a munkámat, mindig erre vágytam és meg is dolgoztam érte, imádom, ugyanakkor mégis igyekszem úgy intézni a dolgaimat, hogy a páromra is jusson idő. Szerencsére ő is így gondolkozik és eddig mindketten ki tudtuk vitelezni ezt, rugalmasabb munkahelyünk van, max. egy-két durvább időszak volt, amikor még az egyetem és a tanulás is jelen volt az életünkben, akkor jóval nehezebb volt mindenre időt szakítani és ez rajtunk is meglátszott... Kérdező én abszolút megértelek és igazából egy beszélgetést tudok tanácsolni, más megoldás szerintem nem nagyon van. Persze, foglald le magad, keress új hobbit stb., ez tényleg jó, csak attól még nem tölthetsz több időt a pároddal és gondolom neked erre lenne szükséged. Beszéljétek meg, hogy téged mi bánt, mi a probléma, ezt ő hogyan látja, mi a véleménye, mit érez stb., majd próbáljatok meg egy megoldást keresni pl. lenne-e lehetősége hasonló munkát vállalni, amit szeret, szintén eleget keres vele, de rugalmasabb, több szabadidővel járna vagy egyáltalán ő szeretne-e váltani stb., ezt mind meg kellbeszélni.

Kérdező, a párod szereti csinálni ezt a munkát? Különben meg muszáj lesz lefoglalnod magad valamivel, hogy ne agyalj. Elhiszem, hogy nehéz, de most nektek ezzel kell megküzdenetek. Vagy megy, vagy nem érdemes folytatni.

Ha szereti a munkáját, akkor ezt le kell nyelni, hogy ez ilyen, ha nem szereti, akkor más a helyzet, akkor keresni kell megoldást, más lehetőséget, ami nem ilyen.