Ilyenkor mit kéne tennem? Maradjon így minden?

Nyugodj meg,idővel alakulni fognak a dolgok,ne stresszelj ezen.

Fiatalok vagytok még.

kérdezd meg tőle, hogy neki jó-e úgy, ahogy te szeretnéd. (csak hogy tudd, nincs ezen különösebb elfogadni való)

ha nem, akkor az probléma. ha sokat hangoztatja. viszont ha messze még az egyetem vége, ne aggódj, csak figyelj, hogy más dolgokban mennyire ragaszkodik a hagyományos szerepekhez.

Még te is változhatsz. Rájöhetsz például, hogy a család sokkal fontosabb, mint a karrier.

Vagy változik ő, és elfogadja, hogy neked mások a prioritásaid.

Mivel még nem tartotok ott, hogy erről dönteni kelljen, szerintem koncentráljatok a tanulmányaitokra, és arra, hogy szeressétek egymást. Amikor pedig már mindkettőtöknek lesz állása, térjetek vissza erre a "ki tart el kit" témára.

Tudod, egy "eltartott" feleség egyébként sokszor szó szerint eltartja a férjét. A munka, amit otthon, a ház körül, a gyerekkel végez, sokszor értékesebb, mint a férje "hű de haj" karrierje. A férj karrierje csak arra jó, hogy pénzt termeljen, míg az "eltartott" feleség szó szerint életben tartja a családot testileg és lelkileg. Én ezt a szerepet egyáltalán nem becsülném le.

Ezen ne pörögjetek most, addig sok víz lefolyik a Dunán. Majd ő is rájön idővel, hogy 2 kereset kell ahhoz, hogy szilárd lábakon álljatok, Ha ő megbetegszik tartósan, baleset éri, akkor mégis miből fogja ezt a tévképzetét finanszírozni?!

Ezeken nyilván egy egészséges, ereje teljében lévő 19 éves nem gondolkozik.

Szerintem te egészségesen állsz hozzá a témához, két lábbal állsz a földön! :)

Én azért nem ütném el annyival, hogy fiatalok vagytok és majd rájöttök, mi a tuti. Szerintem ebben a korban is fontos lehet foglalkozni az ehhez hasonló alapvető hozzáállási problémákkal.

Szerintem először azt kéne megértenetek valahogyan, hogy pontosan mi az, amit a barátod ezzel közvetíteni akar. Mit jelent neki pontosan az, hogy eltartana téged? Ez nagyon fontos.

Lehet például, hogy egyszerűen ezen a nem éppen megfelelő csatornán próbálja kifejezni azt, hogy értékel téged, hogy ragaszkodik hozzád, hogy szeretne támogatni, segíteni, az életed részévé válik. Ez egy alapvetően pozitív dolog, csak egy jobb módot kell találni arra, hogy közvetítse ezeket a dolgokat.

De az is lehet, hogy egy birtokló, kisajátító, alárendelő viszonyt próbál kialakítani, függővé akar tenni saját magától (akár anélkül, hogy ennek tudatában lenne). Ezt nyilván káros és egészségtelen dolognak gondolom.

Szerintem ezt próbáljátok megérteni, akár közösen. Remélhetőleg elég lesz annyi, hogy rájön, a piacképes szakmájával meg a jó állásával elég a kettőtök közös életét támogatnia, miközben tiszteletben tarthatja a személyes autonómiádat is.