Mi ez a sok negatív, lehúzó komment? Miért nem küzdenek az emberek?

szerintem a szerelem nem egy állandó küzdelem.

nekem meg attól van herótom, haazt mondjéák, küzdj, dolgozz rajta.

onnan tudod, hogy az igazival vagy, hogy nem küzdelem, nem állandó robot a kapcsolatotok, jó együtt, tudtok komunikálni, megoldjátok, és ha gond van, van egy nagyon erős belső motiváció arra, hogy megoldjátok, túllegyetek rajta.

ha valakiben ez nincs meg, nem belülről fakad, az szerintem azt jelenti, hogy nem a megfelelő emberrel van együtt.

és akkor jobb különmenni.

az van, h. az élet rövid, és nem mindig találod meg elsőre, másodjára rögtön az igazit.

ha meg azt érzed, nem vagy a helyeden, akkor úgy korrekt, ha mész, mert egy életed van, és az idő szalad.

sosem bírtam a mártírszerelmeket, hogy márpeddig ki kell tartani, akkor is ha totál boldogtalanok vagyunk együtt.

nem kell.

szabad tévedni, szabad keresni, szabad kísérletezni, szabad beismerni, hogy ez most nem oké, és tisztességesebb ezt kimondani, mint önmagunkat és a másikat is megnyomorítani.

2-essel egyetértek, én is agyfszt kapok ettől "a házasság, szerelem kemény munka". Akiktől ezt hallottam, azok nem sokkal később mind elváltak vagy szakítottak.

A piti gond meg... lehet, hogg a másiknak nem piti.

Ez nem ennyire egyszerű, emberek vagyunk, bonyolultak és hibázunk. A döntéseinket irányíthatjuk, de az érzéseinket nem.

Egy kapcsolatban is dolgozni kell és fejlődni, de fel kell ismerni amikor már csak erőltetés és nem működik, nem lehet megjavítani.

Másrészről van itt néhány frusztrált férfi és nő, akik más kapcsolataira kivetítik a saját sérelmeiket és minden hozzászólásuk csak negatív lehúzás.

Általában ezek olyan szituk, amikor felesleges küzdeni. Pl. amikor kiírja egy csaj, hogy veri a pasija... Mégis miért küzdjön? Vagy amikor félrelépés történt. Mi értelme küzdeni?

Általában csak az egyik fél küzdene, a másik meg kiélvezné és kihasználná. Én pl. küzdök a boldogságomért. Pont ezért szakítok, ha valaki átlép egy határt.

2-es jól írta, a "dolgozz rajta" , hát attól én is agyfhaszt kapok. Küzdelem van pont elég az életben (munkahely, suli, saját családunk, akiket ugye nem mi választottunk be az életünkbe).

Nem azt mondom, mert kommunikálni kell persze, de vannak olyan dolgok, ami hosszú távon ha úgy gondoljuk, hogy úgysem működne (pl. anyuci pici fia, gyerek az előző házasságból, egyik fél kacsingat külföldre, a másik nem hagyná el az országot semmi pénzért), na azért nincs értelme "küzdeni". Szóval vannak azért sarokponti kérdések, amit lehet csűrni-csavarni, de ami csak lehúz, csak a vérét szívja az embernek.

Valószínű, aki azt írja, hogy szakíts, lépj tovább, annak pont egy ilyen dologra ment rá a kapcsolata, pár értékes éve. Ő már tud valamit, ezért adja ezt a tanácsot.