Valaki élt már át hasonló csalódást?

Hát igen, együtt élni valakivel napi szinten nem ugyanaz, mint néha találkozni. Mikor az ember néha találkozni, a legjobb arcát igyekszik mutatni, a legjobb formáját akarja hozni, együttélésnél meg a másik oldal is előkerül, amikor már az ember nem tud folyton tökéletes lenni, ezt el kell fogadni.

Együtt élésnél meg kell osztani a dolgokat, a házimunkát, a közös lakás helyeit, a szobát. Nincs külön intimszférád. Mégjobban benne vagytok egymás arcában, és egymásra számíthattok legelőször, ha baj van. Ha fáradt vagy, ő lesz otthon, és rajta fogod kitölteni.

Csiszolódni kell, illetve alkalmazkodni egymás életviteléhez.

Ha nem ilyen jellegű problémátok van, akkor van gáz. De bármi is az, le kell ülni mindenképp, és meg kell beszélni, nehogy megcsalás vagy szakítás legyen a vége.

Egyébként is nem csak habostorta az együttlét, nem csak jó dolgok vannak, hogy minden éjjel vele aludhatsz, reggel vele kelsz. Az egésszel negatív dolgok is járnak, akárkivel is cuccolsz össze.

A mai napig a fülembe csengenek a bájos "miért nem takarodsz el a q any*dba" ordibálásai.

Nem lett hosszúéletű kapcsolat :D

Pedig de szépen indult...