Mielőtt ítélkezel, olvasd végig kérlek! Nagyon fiatal vagyok (18 éves) fél éve szültem a terhesség véletlen történt nem tervezett volt. Több lent (? )

Nem lehet, hogy elhidegültetek/tök folyamatosan, akár amiatt, hogy a baba került középpontba?

Vagy lehet, hogy mégsem vagytok egymásnak valóak hosszabb távra. Esetleg rájött, hogy ő még élni akar, vagy ki tudja, benne mi játszódik le. Kérdezd meg, vagy valahogy vezesd rá! A kommunikáció sokszor tud segíteni :)

Nehéz ügy.Mivel azt írod fantasztikus férfi a párod és Te érzed szörnyen magad amiatt,hogy Te nem tudod szeretni őt.

Le kell tisztáznod magaddal az érzéseidet és megbeszélnetek látjátok-e jövőjét a kapcsolatotoknak.

Mindenesetre az jó ha nincsenek durva veszekedések.De hidd el,hogy a gyermekre kihatással van a rossz,érzelmileg kihült házasság is nem csak a válás miatti csonka család.

Gyereket csinált, bolond ember.

De nem hagyott ott a szarban. Ő egy remek ember :)

Sőt, te is az vagy . Egy percig se gondold hogy nem.

Beszéljètek meg. Kapcsolódjatok ki együtt ( baba nélkül, később lehet a babával is program, de most a Ti időtök a fontos )

Mozi , séta, laza vacsora . Beszélgetés együtt lét. Reggel együtt ölelve ébredés.

Beszekgessetek. Miesz 5-10 év múlva ?

Ezt meg kell beszélnetek.

Ha nem veszekedtek az már 1 pont a 10 ből.

És ez az egy pont. Többet ér , mint a másik kilenc :)

Tegyétek boldoggá egymást, amennyire tudjátok :)

Neveljètek együtt a gyereket.

Tudom, nem könnyű , és nehéz a jót látni néha, de ott vagytok egymásnak. És csak ez a lényeg. Mond a párodnak. Hogy tudod ezt a házasságot a szükség szülte, de mond neki, ha úgy érzed . Hogy kényszer nélkül is képes lennél elvenni feleségül.

Kérd meg a kezem, és megesküszünk mégegyszer. :) Szerintem ez egy olyan dolog volna, hogy nem rá erőltetve van.

Hanem érted. Mikor adja már magát a dolog hogy igen, én szeretem őt. És kell nekem ez a nő. A kényszer helyzeten túl is :)

Te pedig próbáld meg szeretni, csak egy kicsit :)

Ő egy remek , bár buta ember . Szerintem a százból, a fenét, ezerből az egy , aki elvett . Van benne becsület. Ami mindennél többet ér csajszi :)

Éljetek, ne együtt. Hanem éljetek együtt. Èljètek a fiatalságotokat. De együtt . :)

Majd rájössz közben hogy mit érzel :)

Jól csináltátok.

Az élet, a házasság több annál, hogy jaj, rosszabb időszakot élek, az érzelmek alábbhagytak, váljunk el. Lehet, hogy van egy kis depressziód is. Az előző válaszadó jó tanácsot adott. Legyetek együtt, kerüljetek közel egymáshoz, ne ijedj meg, hogy lanyhultak az érzelmek. A házasságban az a jó, hogy szilárd keretet ad akkor, amikor mi magunk meggyengülünk. Az élet hosszú távú befektetés, hosszú távú célokról szól, mint család, gyerek, közösség egymással. Milyen jó, hogy a férjed szíves örömest felvállal benneteket. Az is jó, hogy hálás vagy ezért. Ne érezz bűntudatot azért, hogy te most nem tudsz ennek annyira örülni. Fejezd ki neki a háládat, és kérd a megértését, hogy te most nehezebb időszakot élsz meg. NE VÁDOLD MAGAD! Ő sem teszi.

És: nem vagy egy szar alak. Más elment volna elvetetni. Ti megmentettetek egy családot.

Valószínűleg nem sokat tudsz arról, mit jelent feleségnek lenni. Ez nem a te hibád, nincsenek mintáid. Egyébként nem egy bonyolult dolog: a feleség dolga építeni a férjét, bátorítani, támogatni. Óriási erő egy férjnek, ha tudja, hogy becsüli és értékeli a felesége. Ezt te teszed,és ezért egy kincs vagy neki. Ne értékeld le magad, az neki is fáj.

Én szurkolok nektek.

És tudd: az érzelmek ide-oda hullámzanak, az élet viharai hajlamosak megtépázni őket. De jó hír, hogy ha rendbejönnek a dolgok, az érzelmek újra kivirágoznak. Csak sokan addigra elveszítik a fejüket, tönkreteszik a kapcsolatot és elválnak.

Szerintem érdemes lehet pszichológushoz menned, lehet, hogy szülés utáni depressziód van.

Javítsatok a kapcsolat minőségén is

Egy házasság nem csak a szerelemről szól és jó esetben nem ér véget az első hullámvölgynél.

Meg tudjátok erősíteni, csak tenni kell érte. Ahogy látom, a szeretet és a tisztelet megvan, ami a legfontosabb.

Első körben: több testi kontaktus. Ölelés, csókolózás, összebújva alvás. Oxitocin szabadul fel, ami a kötődést erősíti. Egyszerű biológia.

Szex: szülés után beleszólnak a hormonok, hogy mennyire van kedved. Főleg, ha szoptatsz is. Ne várj a csodára! Kezdeményezz, és ne utasítsd vissza, ha ő szeretné. Hidd el, menet közben megjön a kedved! Ez is erősíti a kötődést, és nagyon sokat segít az egészséges női hormonháztartás egészséges működését. Sőt, bizonyított, hogy a depressziót is enyhíti!

Van abban igazság, hogy egy férfinak két dolog kell a boldogsághoz: teli has, üres zacskó.

Ennek érdekében: gondoskodj róla! Nem kell körbeugrálni, de egy pár kedves gesztus kell, hogy érezze, hogy mennyit jelent neked. Raksz be neki reggelit, megfőzöd a kedvencét, küldesz egy kedves sms-t, veszel neki egy csokit, megvarrod a pólóját, stb.

Viszonozni fogja ő is a maga módján.

Nézd, teherbe bárki eshet és mindenkinek isten adta joga úgy dönteni, hogy megtartja. Ebben én nem ítélkezek.

De az élettapasztalattal a hátam mögött azért felmerül bennem pár kérdés... Például ki is tartja el pontosan a gyereket, téged, meg a férjed? Amennyiben a szülőknek ebben komoly szerepe van, úgy nem is igazán vagytok még felnőttek (ez szimpla tény), tehát eleve nem tudom milyen tökéletes szülői mintát szeretnél mutatni, mikor te magad is még egy alárendelt "gyerek" státuszban vagy?

Továbbá, a gyerekeknek a legjobb a stabilitás, ők leginkább akkor érzik magukat komfortosan, ha a kései kamaszkor végéig az égvilágon minden ugyanúgy történik. Ez lehet az is, hogy szülők elváltak, de a rutin fix. Nekem is így volt, egyáltalán nem éreztem problémának. Két megkeseredett egymást nem akaró szülő pár ellenben komoly lelki frusztrációt tud okozni egy gyereknek. Csak és kizárólag miatta együtt maradni hülyeség.

Plusz mivel fel éves a baba, az időszakot számolva elképzelhető, hogy szülés utáni depressziód van. Mondanám, hogy pszichológus, bár kétlem, hogy erre van pénzetek, de neten is utána járhatsz.

Sajnos az apát nem ismerem, és nem tudok róla mit mondani, de nem ő lenne se az első se az utolsó, aki pánikrohamot kapna a szülőség gondolatától és idővel lelépne. Erre is készülj fel, mert nagyon fiatalok vagytok, és konkrétan még fel se tudjátok fogni, mennyi dologról mondtatok így le.

Kitartást én nem kívánok neked rosszat, csak nézd reálisan a tényeket.