Terhes vagyok a szeretőmtől? Mi lenne az okos döntés? 22L

Megtartod, tehát anya leszel. Viselkedj a szerint.

A gyerekedért sokféle felelősséggel tartozol, pl. nem titkolhatod el az apját, nem mondhatsz le a neki járó gyerektartásról. Nehogy már a falu szája fontosabb legyen a gyerekednél.... majd jól kibeszélnek, de hát minden csoda 3 napig tart.

Amúgy honnan biztos az, hogy az apa nem fog melléd állni? Olyat is láttunk már.

Halasztással nem biztos, hogy sokat érnél. Egy gyermek nem házi kedvenc, akit odaadhatsz valakinek ideiglenesen, hogy vigyázzon rá. Döntened kell: ANYASÁG vagy HÍVATÁS. Nincs okos döntés. Csak döntés.

A férfinek Joga van hozzá, hogy tudja. Nem csak azért, hogy az orra alá legyen dörgölve. Ez lenne korrekt. Ettől függetlenül különválhat békében utatok.

Szülők-ismerősök, rokonok előtt eltitkolni...a gyerek hazugságban nőjön fel? Ha "hibáztál", vállald a családod előtt is.

Meg sem született, már bele lesz kódolva, hogy szégyellnie kell magát. 20-30 évesen meg majd küszködik a világban, mert megfelelési kényszerében belefárad a kapcsolataiba...s nem érti miért. Anyuka fogantatástól kezdve titkolta, kitől van, milyen gyökerei vannak.

"Titkos/szégyent hozó" kapcsolat + hiba a védekezésben = "titkos/szégyent hozó" gyermek. Eszmefuttatásod szerint ez lenne a végeredmény. Ugyanis sokan nem tudjuk, de tudatunk alatt kódolunk a születendő gyermekünk tudattalanjába.

Bárhogyan is döntesz, vállald fel! Jobb lesz, hidd el!

Minden jót!

Ilyen családban pont elég nagy szégyen házasságon kívül gyereket szülni, nem hogy apa nélkül. Mindenképp balhé lesz ebből.

Egyszer túl kell esned rajta. A gyerek meg egy életen át ott lesz. Neki mit fogsz mondani, hogy hol van az apja?

Ha vállalod a gyereket, akkor ideje elkezdeni őt tartani szem előtt első sorban.

Kezdve azzal, hogy hogyan fogod eltartani mindenféle segítség nélkül. Abban biztos lehetsz, hogy a szüleid nem fognak tapsikolni. Lehet, hogy támogatni sem.

Szerintem most az égvilágon mindenkinek JOBB lenne,ha elvetetnéd. Ezzel azt tennéd, ami ebben az élethelyzetedben a leghelyesebb, nem okolhatod magad később érte. Ez az egész egy nagy hiba volt tőled, de ezzel kiradírozhatod, és okulhatsz belőle.

Aztán ha majd olyan párt találsz, majd ha ott tartasz a munkádban, majd ha te is érett lettél az anyaságra (mert egyelőre az abortusz elleni tiltakozáson kívül mást nem tudsz felmutatni, viszont daccal nem lehet eltartani egy gyereket, s ki tudja, a családod segítene-e?).

Akkor majd megfoganhat benned a VÁGYOTT-VÁRT babád. Mert ezzel a mostanival kb ugyanazt tennéd, mint ha kiraknád egy háborús övezetbe: anyja nem sok, apja nincs, tisztelet feléje, elismerve nincs, család kérdéses.

Hidd el, felelősségteljesebb, megfontoltabb most az elvetetés mellett döntened, mint ha megszülnéd. Nekem két gyerekem van, és tudom, mivel jár mindez, és azt is tudom, h tisztelni kell őket annyira, mint egy másik felnőttet. Ezek nem kiskutyák lesznek: megtartsam, ne tartsam, áá mindegy. Vagy nem akarsz katona lenni, vagy nem vagy katonához méltó. Tessék felnőttként felelősséget vállalni. Szeretőtől ilyen fiatalon szülni a semmire - mi a kérdés?

Nagyon jó a kapcsolatod a szüleiddel.... Épp csak azt nem tudják rólad, hogy szerető vagy, és ki a gyereked apja. Sőt, felnőtt nő létedre nem mered elmondani azt se, hogy terhes vagy.

Érdekes.

Az okos döntésről lecsúsztál. Az okos döntés az lett volna, hogy egy ilyen kapcsolatban VÉDEKEZEL. De persze, tudom. Szedtél tablettát, húzott kotont, mellette még spirálod is van, ki is húzta előtte, de hát valahogy így is besikerült.

A kérdésre válaszolva: elmondanám a gyerek apjának és a családomnak is. Aztán mindenki azt kezd az információval, amit akar.

Kapcsolatra nincs időd, de dugni egy apád korú férfival igen.

Hogy a francba lehet idáig süllyedni egy lánynak??