Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális, hogy a párom nem akar normális karácsonyt?
4 éve vagyunk együtt, az első karácsonykor még egyetemisták voltunk mindketten, bár még friss volt a kapcsolat, én akartam neki ajándékot adni, de egy közös ismerősünktől megtudtam, hogy ő úgy tudja én nem kapok semmit, így én sem adtam. A második karácsonyunkon én adtam neki ajándékot, de tőle nem kaptam semmit. Az ezt követő évben már nem is próbálkoztam, lévén, hogy ő karácsony előtt vesztette el az állását, emellett akkor se kaptam ajándékot mikor volt bevétele. Közben rá is kérdeztem erre, azt mondta, hogy ő nem szereti a karácsonyt, mert nincsenek gyerekkorából jó emlékei, mert sose kapta azt, amit akart (pedig nem származik szegény családból, sőt...) Nekem viszont nagyon is jó emlékeim vannak, volt amikor rosszul ment a családunknak és én sem azt kaptam amit akartam, hanem csak mondjuk egy könyvet, de akkor is kaptam valamit, ott volt a karácsonyfa, a karácsonyi vacsora, családlátogatás, nekem mindez sok jó emlék.
Mivel a páromék évek óta nem állítanak fát, de tavaly szerette volna, ha vele töltöm a karácsonyt, én erre csak akkor voltam hajlandó, ha állítunk náluk fát, mivel szeretem a karácsonyt és egy évben sem szeretném kihagyni. Az anyja ki is volt akadva, hogy minek, meg hogy csak szórja a tüskét, aztán le is bontatta 28-án, természetesen ajánd3kot ekkor sem kaptam, bár a párom mondta, hogy az anyja akart nekem venni ajándékot, de ő maga lebeszélte, hogy nem kell. Tavasszal összeköltöztünk, idén már bíztam egy normális karácsonyban, kettesben. Több napja mondtam neki, hogy vegyünk fát és díszeket, néha azt mondta, hogy ok, máskor, hogy minek... Majd tegnap este, mikor anyukám küldött képeket az otthoni fáról, és kérdezte, hogy milyen a fánk, mit kaptam, elsírtam magam, mire a párom azt mondta, hogy én is itt vagyok a háztartásban és én is hozhattam volna fát, ha ennyire akarok, nem utólag kell problémát kreálni...
Majd kérdeztem tőle, hogy ő nem vágyik-e normális karácsonyra, mire elintézte annyival, hogy majd akkor jövőre, ha nagyobb házba lakunk, akkor lesz, merthogy itt nem szeret annyira lakni. Pedig szerintem nem a lakás méretén múlik, itt is simán elfért volna bárhol egy fa. Ajándékot meg még jó, hogy nem vettem neki...
Borzasztó rosszul esik, hogy ilyen a hozzáállása, előtte volt egy barátom, vele voltam 2 évig, de ott teljesen magától értetődött a karácsonyi ajándékozás.
Miért ilyen a hozzáállása? Meg lehet ezt valahogy változtatni? Nekem akarok egyedül karácsonyozni vagy hazajárni a szüleimhez karácsonyozni a hangulatért csak azért, mert ilyen párom van. Nagyon rosszul esik, tehetek valamit?
Ajandekokat mindig adok meg a kotelezo unnepeken kivul is. A karacsonyfakat utalom. Budosek es feleslegesen pazaroljuk el az erdoinket miattuk. Van kirakva mufa a baratom miatt.
Kicsi a lakasom.
N
Önértékelésed szerinted rendben van?
Ő ilyen, saját magával van elfoglalva.
Neked is elkéne oda jutnod, hogy figyelsz magadra. Ő ha így marad biztosan nem fog (tud).
Biztosan az élet más területén ilyen.
Az én párom sem szereti a karácsonyt. Rosszak voltak a családi körülményei gyerekként. Szerintem titkon ő a grincs :D
De én szeretem a karácsonyt, ő pedig engem, így ez nem okoz problémát. A főzésben is segít, a díszítésben, mindenben. Ajándék vásárlásra magától alkalmatlan. De kap egy listát, azokról a dolgokról minek örülnék. Azokból tud válogatni.
Szerintem nem normàlis, de kérdés, te mennyire tudod feltalálni magad.
A férjemet mikor megismertem, ő sem volt egy karácsonyozós típus. Szülei 10 000 km-re egymàstól, a legközelebbi csalàdtagja is 500 km-re èlt tőle.
Nekem meg mindig fontos volt ez az ünnep, nem az ajàndékozàs miatt, hanem mert együtt volt a csalàd, és a hangulata miatt. Nem szoktunk nagy ajàndékokat venni egymàsnak amúgy sem, inkàbb csak egy jó könyv, finom tea, vagy egy jó társasjáték.
Mikor összekerültünk, neki sem volt fontos, mai napig sem igazàn, de én mindig díszítek fát (kivéve tavaly mert akkor hazautaztunk a szüleimhez), ès ő is segít. A menü elkészítésében is. Igaz ajàndèkot csak a gyereknek veszünk, nekünk mindenünk megvan, ha valami kell azt megvesszük amikor szükség van rà, nem várunk vele feltétlen karácsonyig.
Szóval a gyerek miatt azèrt igyekszünk megteremteni a varázslatot, ebben azért partner ő is. De én vagyok az abszolút kezdeményező. Ha én nem csinálnám, nálunk sem lenne se fa, se ünnepi vacsora.
Egy kapcsolat akkor működik jól, ha a közös célok, közös pontok egyeznek. Van akinél igen, de nálam sajnos ez nem férne bele, hogy nem vesz a karácsonyról tudomást. Egy igazán varázslatos mámort szakítana ki az életemből évente, nem hogy erősítené azt.
Szerintem mindenkinek szíve joga mire van szüksége (és kire) és a kérdezőnek is JOGA van elgondolkoznia azon íghy akar e élni. Miért kéne se szó se beszéd a saját igényeit semmibe véve tiszteletben tartani a másikat? És a másik hol tart tiszteletben ebben a történetben? Hol itt a kompromisszum? Kell a közös pont, egyébként nem fog menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!