Ma már baj, ha valaki nem féltékenykedik, ha bízik a párjában?

Hol is kezdjem? Szerintem a féltékenység mögött az önmagunkban való kételkedés van meg talán kicsi önbizalomhiány szerintem.

És ez csak a kezdet.Mert gondolom mindenki meg tudja mondani magáról, hogy féltékeny típus-e, vagy a kevésbé féltékenykedő partnerek csoportját erősíti.

Én viszont még tényleg nem voltam féltékeny egy barátom esetében sem. Így többször is megkaptam,hogy akkor nem is szeretem a barátomat.

Az van,hogy a barátom szerint baj,hogy sosem voltam még féltékeny. Beszéltünk erről, de furcsának találja,hogy ilyen vagyok vele.

Sosem kerestem bizonyítékokat keresve vadul kutakodva a barátom holmija között, a fiókjában, a telefonjában vagy a levelezésében, nem érdekel a jelszava, szeretnék neki adni egy kis teret,valamennyi magánszférát még úgy is,hogy kapcsolatban vagyunk. Engem nem zavar,ha találkozik ellenkező neműekkel,ha valakivel kettesben megiszik egy kávét, ha ketten csinálnak programot. Nem csak velem lehet, nem csak velem KELL élményeket szereznie,nem csak velem töltheti tartalmasan az idejét. Másokkal is barátkozhat,másokkal is beszélgethet,mások is szerethetik őt. Egy puszitól,öleléstől sem akadtam ki soha. Nem a tulajdonom a másik,hogy ez zavarjon. Ezt nem tartom megcsalásnak,nagyon nem. Számomra idegen,hogy ezért bosszankodjak. Mintha az enyém lenne a másik és jogot formálhatok rá,mintha jogomban állna,hogy rosszul essen és ezt szóvá tegyem,ha pl megölelt valakit vagy elment valakivel moziba,kajálni.

Bízom a barátomban,csak erről van szó. Komolyan szeretem őt,de nem tudom hogyan bizonyítsam be,ha csak azzal lehet ezekszerint..ha féltékenykedem. Egy csomó időt együtt töltünk, figyelek rà,törődöm vele, megajándékozom,névnap,szülinap,ünnepek. Közös kirándulások, mindig meghallgatom, ha gond van számíthat rám, rendszeresen van szex,nem tudom mit csináljak. Ezzel nem bizonyítom,hogy szeretem őt? Röhejes :(

Amúgy elmentem pszichológushoz emiatt,mert az exem is erre panaszkodott. De a szakember szerint nincs velem semmi baj. Eleinte még mosolygott is az egészen,aztán komolyan elkezdtünk beszélgetni és meghallgatott. Heti 2x is mentem hozzá,beszéltem neki a párkapcsolatomról, a barátomról meg az exemről is.

Utoljára azt a tanácsot kaptam,hogy néha kérdezzem meg magamtól vajon

"Mi szól amellett, hogy bízhatok a páromban?" vagy "Mit tehetek, ami miatt a párom még inkább bízhat bennem?"

Rám viszont volt már féltékeny nem is egyszer a barátom. De nem volt alapja,csak ő gondolja úgy. Az exem is féltékeny volt párszor. Nem betegesen, egyikük sem.

A pszichológusom szerint ez gyakori probléma. Úgy utálom amikor megkérdezi,hogy szerintem miért lehetett féltékeny mégis csak? Most akkor kinek az oldalán áll? Az enyémen vagy a barátom párját fogja? Nyilván pártatlannak kell mutatkoznia,de nem vagyok bolond. Szerintem is - is a dolog. Férfi amúgy a szakember.

Őszíntén velem van a baj? Divatból kell féltékenykedni? Baj ha megbízom a barátomban? Tényleg a többség szerint ha nem féltékeny a másik soha akkor nem is szeretem igazán?

Annyit megtudtam már,nem mintha megerősítésre vártam volna hiszen tudom magamról. Hogy az orvosom szerint az,hogy emiatt szakemberhez fordultam,ez is annak a jelét mutattja,hogy szeretem a páromat és ilyen módon is a kapcsolatunk ápolását folytatom. Hogy elmondom a személyes gondjaimat. Ami amúgy nagyon kellett már,mert az utóbbi időkben a falra mászok a barátomtól. Komolyan nem értem az egészet. :(