Haragudnátok a párotokra, ha megbukna az egyetemen?

Külföldre költöztem a páromhoz anno, idén el is kezdtem az egyetemet, de nehézségeim vannak két tárggyal.

Rajtam meg 1 lányon kívül mindenki anyanyelvi a szakon, nekünk felsőfokú nyelvvizsgánk van, de sajnos érthetően vannak kimaradásaink a középiskolás irodalom tananyagból, sőt, még az általánosiskolás nyelvtanból is (mondatelemzés).

Tanulok, igyekszem behozni, de ami a többieknek ismétlés, és amire építeni kéne, az nekem újdonság.

Nem tudom magam úgy kifejezni magam szóban, improvizálva, mint egy anyanyelvű, ehhez 3 év tanulás kevés, amennyi a nyelv elsajátítására kellett.

Szégyen, nem szégyen, vannak hiányosságaim, ami ha a mindennapi életben nem is, órákon néha megnyilvánul.

(az egyik órám szerintem magyarul is nehéz lenne, nagyon elvont)

Két szakos nyelvész szakon vagyok.

A párom sem anyanyelvű, néha pislog, ez mi, az mi, holott már elvégzett egy sulit (igaz, nem egyetemet, azt megcsinálta még otthon) idekint is.

Néha mondom neki, hogy meg fogok bukni ebből a két tárgyból, az szent, de szerinte csak alulértékelem magam, nem olyan könnyen buktatnak azért.

Szóval rettegek, ha komolyan megbuknék, egy világ dőlne össze benne. Én meg el vagyok keseredve emiatt

(magam finanszírozom a tanulmányaim és az életem diákmunkából, csak együtt élünk)