Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális, hogy ezek zavarnak?
Sziasztok!
Talán mások számára nem nagy problémának tűnik, én mégis úgy érzem, nehezen tudom kezelni. Párommal 4 éve vagyunk együtt, jövő év elejére tervezzük az összeköltözést, anyagilag akkor fogjuk tudni megengedni. Érzem, hogy párom nagyon szeret és én is őt. Vannak dolgok, amikben erős kétségeim vannak. Nő létemre, rengeteg dologban én vagyok az, aki két lábbal a földön jár és az eszére, nem az érzelmeire hallgat. Szeretem, de sokszor úgy érzem, hogy belefulladok az ölelgetésbe és hasonló reakciókba. Sokszor zavar, hogy nem tudunk valamit megbeszélni, mert állandóan ölelgetne. Ha szépen vagy csúnyán kérem, hogy most ne, akkor megharagszik, hogy ez ellene van. A határozatlansága néha kiidegel. Gyors cselekvési és döntési helyzetben leblokkol és vacilál. Rám ez abszolúte nem jellemző. Nem arról van szó, hogy nem gondolom végig, de viszonylag gyorsan és jól tudok dönteni. Rengeteg lehetőségről lemaradtunk már miatta, ha ő akart szervezni valamit. Emiatt van, hogy elúszik az idővel. Tudása hihetetlen, de az élet mindennapi dolgaiban elveszik a részletekben. Tudom, és érezteti is, hogy számára én vagyok a nagy Ő, velem szeretne családot. Nekem is vannak ilyen terveim, de félek, hogy ezek a dolgok később felerősödnének... Családom, barátaim és ismerőseim mind nagyon kedvelik. :( És azt is tudom, hogy nagyon jó apa lenne, a gyerekeket imádja és iszonyat érzéke van hozzájuk.
Voltatok már ilyen helyzetben?
Köszi a válaszokat előre is.
26/N





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!