Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért rettegek attól, hogy a barátom megüthet engem bármikor?
Nagyon félek a barátomtól,de csak időközönként,nem àllandóan. Nem bántott,nem vert meg,nem kiabált velem még soha. Kedves,figyelmes és gondoskodó már régóta együtt vagyunk. De őszíntén szólva nem tudom pontosan mióta 1 év 2-3 hónapja. (Nekem ez sok) Szóval nem kis ideje vagyok vele és még mindig félek tőle olykor. Attól tartok,hogy ha megharagszik rám nagyon,akkor majd megfog ütni vagy elveszíti a fejét,félek,hogy olyan dolgokat vágna a fejemhez amivel nagyon megbánt és mély nyomot hagy bennem. Néha szoktunk vitatkozni,de kicsi dolgokon. Sajnos olyankor is már félek és van,hogy csak azért engedek valamiben,mert nem szeretném ha a barátom haragudna,tüske maradna benne,megbántódjon,nem akarok vele veszekedni. Velem nem,de mással láttam,hogy hogyan tud beszélni. Volt olyan,hogy mással szemben fel emelte a hangját,nem nagyon,de velem ilyet nem tett és féltem volna ha igen. Láttam már,hogy milyen amikor mérges valamiért milyen amikor valakivel konfliktusa van. Nem agresszív,szerintem mindenki kb olyan mint ő ha felbosszantják. Amíg nem rólam van szó nem érdekel,elmegyek ez mellett,de pontosan attól félek,hogy egyszer velem is így fog bánni és mivan ha megüt? Nagyon rettegek ettől,tőle. Egyetlen egy nagy veszekedésem volt vele és akkor láttam rajta,hogy nagyon mérges. Normális hangon beszélt velem,de kidagadtak az erek a nyakán,meg a haját markolta és rázta a fejét. Indulatosnak láttam. Már mást is láttam így,de csak a páromtól félek. Miért van ez? Nekem nincsen gyerekkori traumám. Jártam ez miatt pszichológushoz,de nem segített semmit sem. Csak pénz kidobás volt. Hol keresendő bennem a hiba?
:(
Ez valóban érdekes... A bevezető elolvasása után, egyből arra gondoltam én is, hogy gyerek voltál talán hozhattál negatív mintákat! De ha nem, akkor más területén az életnek sem voltak negatív tapasztalataid? Iskola, bullying áldozat, ismerősi kör stb?... hmmm.
Nekem sajna anyámat verte apám részegen kiskoromban (féltékenység), válás lett meg ilyenek. (8 éves voltam) de sok csúnya dolgot láttam.
Képzelhetitek, hogy mi az ami(ke)t gyűlölök és megvetem... Yep, nők elleni erőszakot, gyenge féreg dolog... meg a piát is nagy ritkán fogyasztok...
Bantottak valaha? Nem normalis, amit erzel.
Most olvasom, nem. Beszeld meg vele. E hanyadik kapcsolatod? Maskor is feltel?
Ez az első kapcsolatom.
Nem bántott senki sem kiskoromban sem.
A munka helyemen volt,hogy a nő kollégák kibeszéltek,vissza hallottam mástól,hogy mit mondogattak rólam. Már az első nap mindenki csúnyán nézett rám,de csak a nők. Személyesen nem volt senkivel sem konfliktusom.
Visszahúzodó vagyok gyerekkorom óta,nem voltam viszont különc és nem ért sérelem,ezért nem tudom,hogy miért félek a barátomtól. Szószerint szoronok néha. Nem beképzeltem magamnak,az első pillanattól fogva még amikor ismerkedtem vala,már akkor ezt éreztem. Nem vagyok vallásos sem.
Szerintem nem hülyeség,hogy fél ezeket tudva a baártjáról. Ezt saját tapasztalatból írom. Kezdjük ott,hogy a megérzéseink bizony nem hiába vannak,általában nagyon igazak. Volt egy barátom akivel teljesen ugyanezek a dolgok történtek,velem kedves volt ,de láttam,hogy rokonokkal hogy képes ordítozni ,mennyire képes idegbetegen viselkedni apróságok miatt. Én is csak éreztem,hogy ennek nem lesz jó vége,ha másokkal képes így viselkedni akkor majd pont velem nem fog? Kb 2 és fél éve voltunk együtt amikor elkezdődött ,először csak enyhén emelte fel a hangját vagy mondott rám egy rossz szót. Fokozatosan durvult el a veszekedések során tanusított viselkedése,odáig fajult,hogy torkaszakadtából ordított velem,kidagadtak az erek a fején,volt,hogy rám zárta a szoba ajtaját vagy teljes erővel neki szorított a falnak és odavert a fejem mellé a falba egyet az öklével. Sokszor láttam,hogy brutális erő kell neki ,hogy ne üssön meg. Szerencsére mire ide elérkeztünk akkor már nagyon végét jártuk és elváltunk egymástól,de ki tudja valószínűleg egy ilyen kékfényes hír lett volna belőlem,ha még maradunk együtt.
Egy férfi aki ennyire indulatos és akkor másik példa az apám aki szintén mások előtt bárány,aztán otthon üvölt mindenkivel mindenért,meg is vert minket sokszor,szóval egy férfi aki ennyire képes felidegesíteni magát az nem jó ómen és nem hiszem,hogy ne lenne képes megütni téged később vagy ne tenne tönkre lelkileg az ilyen mértékű aggresszivitásával.
Szerintem ELŐBB menj el pszichológushoz, és miután rendbe tette a fejede, csak UTÁNA kezdj bele bármilyen kapcsolatba.
Baj van ott fenn, de nagy, és ebből lesz az, hogy kiprovokálod, hogy valóban bántson.
Nővérem hasonló, egy tök tündéri párja volt, de ő a fejébe vette, hog agresszív, és addig ingerelte (flegmázott vele, ütötte, időnként pofozta), míg a srác széttörte a tükröt - mert azért nőt mégsem üt meg, de a tesóm úgy felbxta.
Aztán ő meg persze jött, hogy "ugye, hogy megmondtam, milyen agresszív", és társai sztikozódással, de pechjére tőlem meg is kapta a maflást, ami már rég kijárt volna neki.
Egyébként szerinted komolyan egész életetekben nyugodt lesz és stb?
Ugyan már, néha mi is vitázunk és ilyenkor hangosabbak vagyunk - nem kiabálunk, de felemeljük a hangunkat -, mégis tudom, hogy soha nem ütne meg.
Miért tenné? Szeret, én is őt, és attól mert időnként összekapunk, ugyanúgy szeretjük egymást és sohasem bántanánk meg a másiat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!