Itt miért tanácsolják mindenkinek a szakítást?

Mert dögöljön meg a szomszéd tehene is.

A csípőből szakítást javaslók nem kidobták a volt párjukat, sokkal inkább őket hagyták el.

"Akik itt osztják az észt, mind hibátlan párkapcsolatban élnek és soha nem volt semmilyen konfliktusuk?"

Affenéket, kérlek... aki ilyen "szemezettabulibanapáromjogos" stílusú kérdésekre hóttkomolyan szakítást javasol, annak olyan alacsony mind a toleranciaszintje, mind a problémakezelése (egyáltalán: a problémakezelési HAJLANDÓSÁGA), hogy igen valószínű, hogy semmilyen párkapcsolatban sem él.

Oszt' azért ad ilyen jellegű javaslatokat, mert vagy tényleg ilyen összeférhetetlen ember, vagy nehogymár a másiknak legyen párkapcsolata, amikor neki nincs...

Mert a legtöbb ember aki itt kérdez a legjelentéktelenebb problémáit sem képes szemtől-szembe megvitatni a párjával, hanem vad idegeneknek vinnyog.

Milyen kapcsolat az, ahol apróságokat sem tudsz megbeszélni? Mi lesz, ha majd komoly dolgokról kellene? Mi lesz 10-40 év múlva, ha már egy pár hónapos kapcsolatban sincs kommunikáció?

Egyébként én a “beszéljetek meg”-et tanácsolom 99%-ban, erre azt kapom, hogy azt nem lehet.

Tudom, ez a selfi generáció a párválasztásnál az számít, hogy jól mutassanak együtt az instán, és sok legyen a követő, de lehet, hogy a “juj, de olyan helyes” helyett azt az embert kellene választani akivel lehet, és tud kommunikálni.

Én minden dologra nem, de:

- a durvább dolgokra mindenképp (fizikai erőszak, megcsalás, folyamatosan fennálló kutyázás/lelki erőszak, ha a gyerek sínyli meg stb.)

- ha lerí az egészről, hogy oké, hogy a jéghegy csúcsán pici probléma van, de amúgy a kérdező próbált beszélni, a párja pedig egyáltalán NEM TISZTELI őt, kiröhögi (példa: az nekem még nem lenne szakítóok, ha elmenne bulizni, és 1x nem jönne haza időben úgy, hogy nem szól... ha elmond mindenféle hisztis p...ának, amiért merészelek szólni, és ez folyamatos, akkor már gondolkodnék a szakításon)

"a durvább dolgokra mindenképp (fizikai erőszak [...]"

Egyébként érdekes, de a fizikai erőszak az, ahol gyakorlatilag biztos, hogy nem lehet mást tanácsolni (azt nem lehet megbeszélni, hogy kapsz kettőt a szemed alá), mégis az erőszakoskodók párjai gyakorlatilag 100%-ban úgy kezdik a kérdést, hogy ne tanácsoljunk szakítást, mert ő nem képes élni a párja nélkül.

Az ilyen kérdésekhez már hozzá sem szoktam szólni, aki benne van egy beteg bántalmazó kapcsolatban (gyakran még csak az elején, ahol _mgég_ nem ököllel mennek a dolgok), de teljes egészében kizárja, hogy változtasson, annak képtelenség bármit tanácsolni.