Szerintetek jogosan esik rosszul, hogy a párom nem ad tanácsot, vagy ebben az esetben érthető? Fontoss lenne

Arról van szó,hogy szeretnék egy most induló képzést elvégezni ami pár hónap. A gond az,hogy pénzbe kerül és közben az egyetemen távoktatáson vagyok, amit ugye szintén ki kell fizetni. Van egy kevés félre tett pénzem amiből futná a képzésre...de akkor nem tudnám az egyetemet fizetni és addig a pár(3) hónapig dolgozni sem.

Szüleim azt mondták segitenek az egyetem fizetésében de tudom hogy nekik is eléggé szűkösen megy...

Ami bánt,hogy a párom nem ad semmilyen tanácsot ezzel kapcsolatban. Nem tudom,hogy igy pénzszűkében nekifogjak-e, viszont most lenne rá időm és szeretnék ahhoz is érteni...

Mikor kérdeztem, azt mondta hogy adna kölcsön ha úgy alakul, amig én is egyenesbe jövök(jól fizető állása van).

Aztán azóta hiába beszélek erről hogy legyen csak annyi a válasza,hogy"nem tudom"

Én meg arra várok,hogy elmondja a véleményét mennyire jó ötlet szerinte, vagy legalább biztatna,hogy ne féljek mert minden kialakul szépen és támogat.

Vagy ezek magától értetődőek vagy miért nem kapok tőle egy kis biztatást? Esetleg most én vagyok 'b3szari és felfújom?